Oktatás és szemléletformálás nélkül a körforgásos gazdálkodás működésképtelen

Egy e-mail átlagos karbonlábnyoma 0,3 gramm körül alakul. De miért fontos ez? Hiába költöztetjük az életünket az online térbe, ha ezt nem követi egy tudatos szemléletformálás, csak folytatódik a környezetpusztítás újabb eszközökkel. Ezért hisz a szemléletformálásban és az oktatásban Simon Anita, az ALTEO Nyrt. fenntarthatóságért és körforgásos gazdaságért felelős vezérigazgató-helyettese.

Simon Anita
photo_camera Simon Anita, az ALTEO Nyrt. fenntarthatóságért és körforgásos gazdaságért felelős vezérigazgató-helyettese Fotó: Fenyves Gábor

Nem elég ugyanis eldönteni és szabályozói szinten kihirdetni, hogy mostantól kevesebb hagyományos energiahordozót fogunk használni, vagy 2030-ig a hulladékok mintegy 60 százalékát újra kell hasznosítani. A körforgásos logika csak akkor lehet működőképes, ha az emberek hisznek benne, és elsajátítják a rendszer alapvető szabályait. És bár sokunknak természetes a szelektív hulladékgyűjtés, de az üvegek szelektálása már kevésbé, ahogy az sem evidens, hogy mi legyen a konyhai hulladékkal ott, ahol még nincs megoldva az elszállítás vagy nincs a kertben komposztáló.

Arról nem is beszélve, hogy a képződött hulladékoknak kevesebb mint egy tizede köthető a háztartásokhoz, tehát egyáltalán nem elég a fogyasztók meggyőzése a felelős gondolkodásra. A cégeket is motiválni kell arra, hogy beszálljanak egy tudatosabb és fenntarthatóbb működésbe, itt pedig egyáltalán nem számít rossz ösztönzőnek sem a pénz, sem a törvényi szabályozás.

A hulladéktermelés megoszlása az Európai Unióban (2020, százalék)
photo_camera A hulladéktermelés megoszlása az Európai Unióban (2020, százalék) Grafika: Qubit

Simon Anitával olyan kérdésekre keressük a választ, hogy miben más a hulladék, mint a szemét, miért érdemes az újrahasználatba fektetni, és hogy megéri-e újrahasznosítani egy anyagot vagy a friss alapanyagok feldolgozása az olcsóbb. A gazdasági megfontolások és a lelkiismeret is szóba kerül, ahogy beszélünk arról is a Qubit Podcast friss epizódjában, a jövő energetikai portfóliójában igenis lehet helye a hagyományos erőműveknek.

Beszélgetésünket hallgasd alább:


link Forrás

Az epizód elérhető Spotify-on, Google Podcasts-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!

Nem elég, hogy zöld, ha nem elég tudatos

Az ALTEO anyagáramokban gondolkodik, nemcsak a feldolgozóüzemekben, hanem már a hulladékok jellegének vizsgálata során is, például az élelmiszercsomagolások vagy elviteles dobozok osztályozása során. Éppen ezért Simon Anita sem csak azt nézi, hogy az adott eszköz vagy termék beváltja-e a hozzá fűzött reményeket, hanem azt is vizsgálja, hogy mi lesz a tárggyal azután, hogy teljesítette a feladatát. Újrahasználják? Újrahasznosítható lesz? Vagy egész egyszerűen a lerakóban végzi?

Az utóbbi leszorítására kell minden eddiginél jobban törekednie Magyarországnak, és egyébként az egész világnak is. A bolygó ugyanis jóformán megtelt szeméttel, de ha ez nem lenne elég, az Európai Unió is ambiciózus célokat fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy néhány évtizeden belül minimálisra kívánja csökkenteni a szeméttelepekre jutó hulladékok mennyiségét. A legtöbb háztartásban képződő hulladék ugyanis egyáltalán nem szemét: van, ami új értelmet nyerhet, ha megfelelően válogathatják, lehet újra használni, csak más céllal, de alapanyag is válhat belőle. Ha pedig nem Magyarországon, akkor a közelben gyárthatnak belőle valami olyasmit, amivel elkerülheti az adott anyag a lerakót.

Csakhogy az újrahasznosítás is drága mulatság, főleg, ha nemcsak a pénzügyi ráfordításokat vizsgáljuk. Abban a pillanatban, hogy a Föld érdekeit helyezzük a középpontba, világossá válik, hogy minden eldobható termék, tárgy és csomagolás hatalmas környezeti költséget hordoz. Az ALTEO szakemberei szerint ezért kell a témáról a lelkiismeretünkkel is gondolkodnunk.

Ifj. Chikán Attila korábban ugyancsak az edukáció fontossága mellett érvelt, az ALTEO-nál hisznek abban, hogy a mostani fiatalok már sokkal tudatosabbak, és olyan zöld megoldásokat keresnek, amik mellett nemcsak átmenetileg lélegezhet fel a bolygó. Ebben a szellemben dolgozik a vállalat, ahol a körforgásos gazdálkodásba a hulladékfeldolgozás mellett az energetikai szektort is bevonták, hiszen náluk a háztartások és a vállalatok által kidobásra ítélt szemétből elektromos áram lesz és biogáz. De persze a legjobb az lenne, ha kevesebb hulladék gyűlne fel, az elektronikai és más tartós használatra szánt cikkek élettartama pedig hosszabbá válna.

A globális energiafogyasztás alakulása (1965–2021, exajoule)
photo_camera Feltörekvőben vannak a megújuló források, de a fosszilis energiahordozóknak is sokáig lesz még helye az energiamixben. A kérdés az arányuk, mert ezen múlik, hogy meg tudjuk-e akadályozni a másfél-két fokos klímacél átlépését. Grafika: Qubit

A podcast elkészítését az ALTEO Csoport támogatta.