Az utóbbi évek erőltetett iparosítási politikája csak a leszakadást konzerválja a legszegényebb magyar járásokban
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Számos cikkben és podcastban számoltunk már be arról, hogy a magyar társadalom szétszakadóban van, és hogy a centrumtól távoli településeken különösen nehéz az élet. A súlyos anyagi deprivációban élők aránya egy 2022-es tanulmány szerint az ország egyes járásaiban 8-10 százalék, míg az észak-keleti országcsücsök bizonyos járásaiban 50 százalék feletti. 2024. első negyedévében Budapest II. kerületében a havi bruttó átlagkereset a KSH szerint 1,054 millió forint volt, míg cigándi járásban csupán 389 ezer forint.
Mit tesz-e a magyar állam azért, hogy csökkenjen a szakadék a nagyvárosok és a leszakadó járások között? Vannak-e erre ma egyáltalán források? Segít-e ebben az Európai Unió? Hogyan és mennyire hatékonyan működnek a felzárkóztató programok? Miért nincsenek szakemberek a legnehezebbnek számító terepeken? Valóban másfél szociális munkás jut kétezer rászorulóra? Megtilthatja-e egy tankerület vezetője a pedagógusoknak, hogy kimenjenek egy cigánytelepre? Mérhető-e a sikere az elmúlt években végbe ment foglalkoztatásbővülésnek: mérsékelte a leszakadást, vagy épp konzerválta? Hogyan szorítják ki a terepről a valódi civileket az államhoz kötődő karitatív szervezetek?
A Határtalan tudásban, a CEU és a Qubit közös podcastjában a leszakadó magyar járások felzárkózási esélyeiről és két konkrét program, a Végtelen lehetőségek és a Felzárkózó települések (FETE) hatásáról Béres Tiborral, az Autonómia Alapítvány programfelelősével és Virág Tündével, a HUN-REN Regionális Kutatási Intézetének tudományos főmunkatársával Szabó Attila, a Qubit állandó szerzője beszélgetett.
A szakértők alapvetően azt hangsúlyozták, hogy ezekkel a programokkal az állam tulajdonképpen csak eltolja magától a felelősséget, és ezzel nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a magyar szociális, egészségügyi és oktatási rendszereken tátongó lyukakat csak toldozgatják-foltozgatják ahelyett, hogy valóban működőképessé tennék őket, és ez végső soron mindannyiunknak rossz.
Hallgasd alább:
Az epizód elérhető Spotify-on, Google Podcasts-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!
Hallgass bele ezekbe is:
Demokrácia-e még Magyarország?
A jog uralkodik még a magyar politikán, vagy megfordult a helyzet? Alternatívái lehetnek-e a liberális demokráciának az autoriter rezsimek? A CEU és a Qubit közös podcastjában Tóth Gábor Attila alkotmányjogászt a magyar demokrácia állapotáról faggattuk.
Bod Péter Ákos: Romániát sem tudjuk visszaelőzni, ha nem a humán tőkére koncentrál a magyar politika
Románia lehagyta, míg Horvátország utolérte hazánkat a vásárlóerő-paritáson számolt GDP-ben. A CEU és a Qubit közös podcastjában Bod Péter Ákost, a Corvinus Egyetem professzorát kérdeztük a régiós felzárkózási versenyről és Magyarország romló növekedési kilátásairól.
A legjobban kereső 1% kapja a tőkejövedelmek háromnegyedét a mai Magyarországon
Mennyit keresnek a leggazdagabbak? Mennyivel keresnek többet a férfiak, mint a nők? A Határtalan tudásban, a CEU és a Qubit közös podcastjának legújabb adásában Krekó Juditot, a KRTK KTI kutatóját a magyarországi jövedelmi egyenlőtlenségekről kérdeztük.
Recseg-ropog a keresztény nemzet mítosza Magyarországon
Hova lesznek a keresztények? Miért csökken a vallásosság? Mi történik a kisegyházakkal és az új vallási mozgalmakkal? A Határtalan tudásban, a CEU és a Qubit közös podcastjának legújabb adásában Rosta Gergely vallásszociológust kérdeztük a radikálisan csökkenő magyarországi vallásosságról, ami már az új népszámlálási adatokban is megjelenik.
