Ókori totemek és középkori fegyverek olvadnak ki a Svájci-Alpok gleccsereiből

Ahogy olvadnak a Svájci-Alpok gleccserei, úgy bukkannak rá a túrázók egyre több tárgyra, amit az ókorban vagy a középkorban hagytak el a jeges hágókon átkelő emberek. A gleccserek hosszú évszázadokig magukban rejtették ezeket a tárgyakat, de a felmelegedés most sorra fedi fel őket, páratlan betekintést nyújtva a történelmi korok utazóinak életébe és szokásaiba.

Egész Európában Svájc ad otthont a legtöbb gleccsernek, ennek megfelelően a legnagyobb jégveszteség is az ország gleccsereit éri: Matthias Huss, a svájci gleccserkutató program vezetője egy évvel ezelőtt azt mondta a Qubitnek, hogy az ezredforduló óta a svájci gleccserek egyharmadát elveszítettük, míg egy szeptemberi kutatás szerint az ország gleccserei csak 2022-ben és 2023-ban annyi jeget veszítettek, mint az 1990 előtti három évtizedben összesen.

photo_camera Fotó: Matthias Huss

Az olvadás során előkerülő leletek között faszobrok, szerszámok, vagy ruhadarabok és fegyverek maradványai is találhatók – ezek nagy része a Sion városában működő Wallisi Történeti Múzeumban köt ki, ahol a jégrégészet virágzó területén dolgozó szakemberek az eddig a gleccserek által megőrzött tárgyak további védelmén, elemzésén és történelmi kontextusba helyezésén munkálkodnak.

Az egyik legkülönlegesebb tárgy, amire egy hegymászó 1999-ben bukkant rá, egy totemszerű faszobor, amely közel húsz évig díszítette az illető nappaliját, mielőtt eszébe jutott, hogy talán illene azt átadni a régész szakembereknek. A kutatók – a modern tisztítószerek által okozott kisebb károk ellenére – megállapították, hogy a szobor az időszámításunk előtti 1-2. századból, vagyis a vaskorból ered.

Meglehetősen egyedülállónak számít még az a leletegyüttes, amit a kutatók egy 17. századi tehetős utazóhoz kötnek. Minőségi ruházatának maradványai, a mai Németország területéről származó fegyverei és észak-olasz érméi alapján a régészek arra tippelnek, hogy egy kereskedőről lehet szó, amit a tárgyak közelében megtalált két öszvértetem is alátámaszt. Azonban ezek a leletek is rámutatnak az Alpok gleccsereit kutató régészek legnagyobb kihívására: míg az ásatások általában felfednek valamilyen történelmi kontextust, a hegyekben javarészt utazók elhagyott tárgyaira bukkannak, amiket nehéz valamilyen konkrét területhez kötni.

photo_camera Forrás: Wallisi Történeti Múzeum, Sion

A kutatók egy IceWatcher nevű appot is fejlesztettek, hogy a túrázók egyszerűen bejelenthessék a talált leleteket – a kezdeményezés máris hatásosnak bizonyult, az első két évben 30 tárgyat gyűjtöttek be civil bejelentések alapján. A szerves anyagok, mint a fa vagy a bőr bomlása a kiolvadás után felgyorsul, így különösen fontos, hogy a szakemberek időben hozzájussanak a leletekhez.