A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Szenátusa júniusban döntött arról, hogy a klímaváltozás és a városi hőhatás vizsgálatában jelentős szerepet vállaló Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék októbertől Légkör- és Téradattudomány Tanszék néven működik tovább, a geoinformatikát, távérzékelést és geostatisztikát lefedő tudományterületek bevonásával.

A tanszék a HungaroMet Zrt.-vel (korábban: Magyar Meteorológiai Szolgálat) közösen 1998 óta folytat méréseket Szeged külterületein és belvárosában, például az SZTE Egyetem utcai épületének tetején és udvarán is, amelyek alapján a klímaváltozás és a városklíma együttes hatása is vizsgálható – írja az egyetem honlapja.

A szegedi mérések alapján az elmúlt egy év, vagyis a 2023. július és 2024. június közötti időszak középhőmérséklete a külterületen 14,4 Celsius-fok volt, ami jelentősen meghaladta az 1981–2010 közötti időszak 11,5 Celsius-fokos átlagát. Mivel a központban a városi hatások miatt az éjszakák rendszeresen melegebbek, a minimum-hőmérsékletek pedig magasabbak, a belvárosi középhőmérséklet 15,2 Celsius-fok volt, ami Gál Tamás tanszékvezető szerint olyan városok átlaghőmérsékletének felel meg, mint Róma, Marseille vagy Szaloniki.

A klímaváltozás helyi szinten is érezhető hatásai miatt gyakorlatilag mediterrán várossá avanzsáló Szegeden emiatt számos olyan hazai és nemzetközi, alap- és alkalmazott kutatási projekt fut, amely az éghajlatváltozás és a városiasodás összetett hatásait, illetve a fenntartható városfejlesztési módszereket vizsgálja.

„A klímaváltozás okaival kapcsolatban szilárd szakmai konszenzus van, amit megerősít az is, hogy Lynas et al. (2021) szerint a témával foglalkozó referált publikációk több mint 99 százaléka egyetért abban, hogy a klímaváltozás oka az emberi tevékenység hatására megnövekedett üvegházhatású gázok légköri koncentrációja” – idézi Gál Tamást az SZTE oldala.