A világ egyik legismertebb régészeti lelőhelye még mindig tartogat meglepetéseket: miután a régészek májusban bejelentették, hogy két új csontvázra bukkantak a szemérmes szerelmesek házában, a kutatók alaposabban is megvizsgálták a leleteket, az erről szóló tanulmányuk július 18-án jelent meg a Frontiers in Earth Science szaklapban.

A két ötven év körüli férfi egy raktárszobában keresett menedéket. Az egyiküknek eltörtek a bordái, medencecsontja, a gerince és a végtagjai, valamint a feje is megsérült – valószínűleg azonnal meghalt. A másik áldozatnak a jobb lába, mindkét karja, a medencéje és a koponyája tört el, valószínűleg ő is azonnal az életét vesztette.

Hamueső után, piroklaszt ár előtt

Az, hogy a holttestek nem a vulkáni hamu alatt, hanem felette helyezkedtek el, arra mutat, hogy túlélték a hamuesőt, de azt is tudták, hogy még nem múlt el a veszély – valószínűleg földrengéstől tartottak, ezért kucorodtak össze a padlón. Az egyikük valamilyen tárgyat, talán egy pajzsot is a feje fölé tartott, de úgy tűnik, hiába.

A mostani kutatások alátámasztják, hogy a pusztítás több hullámban zajlott – az eddigiek alapján nem volt világos, hogy az épületek a kitöréskor dőltek össze, vagy az azt követő rengésekben. Ha a két férfi túlélte volna az épület összeomlását, akkor sem maradt volna sok esélyük: ezután jött a piroklaszt ár, ami azokat is elpusztította, akik túlélték a hamuesőt és a földrengést.

Domenico Sparice vulkanológus szerint a mostani kutatások tovább árnyalják a Vezúv időszámításunk előtt 79-es kitöréséről alkotott képet. Úgy tűnik, hogy az áldozatok számítottak a rengésekre, így ez alapján jobban lehet rekonstruálni Herculaneum és Pompeii végnapjait, illetve jobban lehet következtetni arra is, hogy mi járhatott a lakók fejében.