Belga importdongók porozzák a paradicsomot a gigantikus szegvári AI-paradicsomban
Sose telepítsünk levendulát egy természetes beporzású üvegház közelébe, mert amikor virágzásnak indul a vendégparkoló támfalát ékesítő díszkert, a növényi reprodukcióért felelős, sok pénzért szerződtetett specialisták testületileg levonulnak a munkaterületről, és megszállják a lila összes árnyalatában pompázó kültéri vegetációt.
Erre Katona Magdolna, a Magyarország legnagyobb, 7,5 hektár alapterületű high-tech üvegházát megépítő és üzemeltető Szentesi Paradicsom Kft. társtulajdonos-ügyvezetője figyelmeztetett bennünket azon a sajtóbejáráson, amelyet az Európai Bizottság és az uniós tagországok mezőgazdasági szakújságíróit tömörítő Agri-Press szervezett október második hetében.
Dongó dolgozók
A városi méhlegelők első számú rovarmágneseként számon tartott árvacsalánfélék családjába sorolt Lavandula nemzettség dísznövénykertészetileg nagyra értékelt Lavandula angustifolia faja nem véletlenül került szóba a szegvári üvegház-látogatás első perceiben.
A mintegy félezer kis, közepes és nagy zöldségkertészetet tömörítő szentesi DélKerTÉSZ termelési és értékesítési szövetkezet közel 30 ezer tonnás éves paradicsomtermésének zömét előállító gigantikus szegvári üvegház-komplexum ültetvényeinek beporzását ugyanis az erre a célra szelektált, holland és belga cégek által szaporított és forgalmazott, magyarul dongóként emlegetett földi poszméhek (Bombus terrestris) végzik.
A mézelő méhekkel ellentétben hajnaltól kora estig aktív, napi 3 ezer virágos teljesítményre képes rovarok precizitását, a termés mennyiségében és minőségében lemérhető hatékonyságát ugyanis a mesterséges pollenizáció kézi vagy hormonális módszerei meg sem közelítik.
A természetes beporzás ráadásul minden másnál inkább garantálja azt a kertészeti szakterminológiában kötésbiztonságnak nevezett tulajdonságot, amelynek köszönhetően a paradicsomtöveken szabályos fürtökben „sokmagvú, lédús és kiegyenlített” bogyók fejlődnek, ami a betakarítást és az értékesíthetőséget meghatározó osztályozást is alaposan megkönnyíti.
Biológiai védelem
A 2004-es bővítés óta rendszerint az Európai Unió soros elnöki feladatait ellátó tagországokat felkereső túrát idén az éghajlatváltozás negatív hatásait ellensúlyozó mezőgazdasági gyakorlatok és az átalakuló ökológiai környezethez történő alkalmazkodás jegyében hirdették meg a szervezők.
De a tíz évvel ezelőtti alapítása óta folyamatosan bővített, termálvízzel fűtött, tavasztól őszig zömmel napenergiával működtetett futurisztikus szegvári üvegházakban nem csak a dongós beporzás jelenti a természetközeli biológiai folyamatokkal operáló alkalmazkodást.
Magyar Ákos telepvezetőtől például megtudhattuk, hogy az integrált biológiai növényvédelem címszava alatt a paradicsom ismert vírus-, baktérium- és gombafertőzéseivel – a látogatók kötelezően viselendő védőruházatával fenntartott laboratóriumi sterilitás mellett – a szóban forgó kórokozók biológiai ellenségeivel veszik fel a harcot. Az üvegházi molytetű kártételét a speciális szexferomon-csapdák mellett ragadozó poloskák és fürkészdarazsak célzott és kontrollált telepítésével előzik meg.
Mindehhez azonban szükség van az év 11 hónapjában termő paradicsomtövek egyedi és rendszeres növényegészségügyi ellenőrzésére. Az emberi szakértelem és tapasztalat ugyan nem nélkülözhető, de a naplózást megkönnyíti az a folyamatosan frissített adatbázisokkal operáló integrált számítógépes rendszer, amely a több hektárnyi ültetvény optimális víz- és tápanyagellátását is vezérli.
Mint megtudtuk, „a tápoldatozás a növény fenológiai fázisaihoz igazított receptúrákkal történik, amelyek mindenkor igazodnak a növény tápelem igényeihez”. A sterilitás biztosítása okán nem hagyományos talajba, hanem a nedvtartó képességét és újrahasznosíthatóságát tekintve az elmúlt évtizedek nemzetközi gyakorlatában tartósan jelesre vizsgázott kókuszrost-tömbökbe külön-külön ültetett tövek egyedileg kapják meg mindazt, amire éppen szükségük van.
Mindezt a táptalaj növényi anyagcsere állapotát mutató aktuális kémhatása és elektromos vezetőképessége alapján számolja ki a számítógépes rendszer. (Az intenzív növénytermesztésben a gyökérközeg sótartalmát, a vizek öntözésre való alkalmasságát, a tápoldatok töménységét az angol electrical conductivity kifejezés nyomán az EC-vel jelölt értékek mutatják.)
Alkalmazkodó mesterséges intelligencia
Az öntözést, a fotoszintézishez nélkülözhetetlen szén-dioxid, valamint a hőmérséklet mellett a beltéri klíma szabályozásában meghatározó, magas nyomással 6 méteres magasságban kijuttatott porlasztott vízpára adagolását, valamint az üvegtetőn keresztül érkező napfény hatását a tetőelemek mozgatásával szabályozó számítógépes rendszer a már említett monitoringadatok alapján generált algoritmusokkal dolgozik.
Katona Magdolna szerint ezeken felül az idei nyár 40 napos hőhulláma alatt a tetőfelületre felvitt speciális UV-szűrő bevonatra is szükség volt, máskülönben a sugárzás maradandó károsodásokat okozott volna az ületvényben.
A klímaadaptáció egy világszerte közel 2 ezer hektárnyi üvegházat már kiszolgáló kertészeti alkalmazás novemberre tervezett bevetésével folytatódik a szegvári paradicsomtermesztésben.
A kertészetekre optimalizált, a régiós meteorológia előrejelzésekkel, 5 percenként frissített GPS-es és lokális időjárási paraméterekkel kalkuláló mesterségesintelligencia-alapú agrárszoftver a környezeti hatások alapján pontosítja és ha kell, át is írja az eddig „csupán” a biológiai folyamatok mentén optimalizált, nagyrészt automatizált növénykiszolgálást.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: