„(...) igazolódott az, amit a korábbi számításaimból vártam. Sajnos annál is rosszabb a helyzet. Ugyanis most csak kicsivel voltunk telehold után, a hidegfront kitisztította a levegőt: az aeroszol tartalom, ami döntően felel a fényszórásért csak tizede volt az általában előfordulónak” – írja vasárnapi Facebook-bejegyzésében Kolláth Zoltán csillagász, a Magyar Tudományos Akadémia doktora az Ózdon nemrégiben beüzemelt fénykémény környezeti hatásairól. Az egykori ózdi kohászat dicsőségét hirdetni kívánó lézerkémény egy a talaj síkjára merőleges 240 wattos lézersugár, „ami a végtelenségig sugározza majd a fényt”.

Kolláth akadémikus a Telexen augusztusban már figyelmeztette az illetékeseket, hogy az emlékmű beüzemelése olyan fényszennyezéssel jár, amelynek kiterjedt negatív következményeivel nem számoltak az ötletgazdák. A mostani Facebook-bejegyzés szerint a Bükki Nemzeti Park szívében, Répáshuta mellett 2022 tavaszán megnyitott Bükki Csillagdából fotózott alábbi fotó azt bizonyítja, hogy a félelmei beigazolódtak:

„A lézerkémény távolsága 24,4 km. Nagyon fontos, hogy a Csillagdától a hegyek jelentősen kitakarják az ózdi irányt, a nyaláb alsó 3800 méterét, nem látni, csak azt ami ennél magasabban van. A nyaláb alsó két kilométere az igazán fényes- Ebből elképzelhető, hogy holdmentes éjszakán a Bükk Fennsíkról mire számíthatunk”.

Kolláth korábbi aggodalma beigazolódott: az észak-magyarországi kohászatnak emléket állítani kívánó mesterséges fényoszlop nem csupán a közvetlen szomszédságában, de tágabb környezetében is negatívan befolyásolja a védett ökoszisztémák éjszakai élővilágának folyamatait, de közben beszennyezi a kutatási szempontból és a tudományos ismeretterjesztő programok miatt is kiemelt jelentőségű Bükki Csillagda csillagoségbolt-parkját is.

A teljes poszt itt olvasható:

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Az utcai világítás „megkeményíti” a fák leveleit, tovább csökkentve ezzel biodiverzitást

Vajna Tamás tudomány 2024. augusztus 5.

Pekingi kutatók a fényszennyezés hatását vizsgálták.

Üstököskitörés, nóvafelfedezés, galaxisrajzolás – ilyen a csillagásztábor, amikor tiszta az égbolt

Tóth András, Kun Zsuzsi tudomány 2023. augusztus 24.

A Magyar Csillagászati Egyesület éves táborában idén elmaradt az eső, így a tarjáni Baglyas Parkban sátrazó résztvevők a Napot, a Tejutat és az Androméda-galaxist is gond nélkül megfigyelhették.

Az ökológiai fényszennyezés egy új típusáról készítettek filmet magyar kutatók

Vajna Tamás tudomány 2023. január 6.

Az emberi tevékenység poláros fénycsapdái globálisan veszélyeztetik a biológiai sokféleséget fenntartó vizes élőhelyeket. Kriska György és Horváth Gábor, az ELTE kutatói Poláros világ című tudományos ismeretterjesztő filmjükben a „becsapott rovarok” szemszögéből mutatják be a jelenség iskolapéldáit.