Egy arc rekonstrukciója 200-400 órát vesz igénybe, attól függően, hogy mennyi adat áll rendelkezésre. Egy friss kutatásban egy dokumentumfilm kedvéért a lengyel Nicolaus Copernicus Egyetem kutatói DNS-analízissel, antropológusok és régészek bevonásával próbálták megfejteni, hogy hogyan nézhetett ki az utóbbi évek egyik szenzációs lengyel régészeti lelete, a Pieńben talált vámpírsír lakója.

A 2022-ben feltárt sírban egy nő csontváza feküdt, akinek a nyakához egy sarlót helyeztek, a lábujjára pedig egy háromszögletű lakatot tettek – ezzel feltehetőleg azt akarták meggátolni, hogy visszatérjen a halálból, de hogy éppenséggel vámpírról van-e szó, arról a kutatást vezető régész, Dariusz Poliński óvatosan nyilatkozik.

Nem lenne meglepő, ha vámpírnak hitték volna, Lengyelországban ugyanis egy időben valósággal tombolt a vámpírmánia, de a néphit más visszatérő kártevőket is ismert, így érthető, ha a régész óvatosan kategorizálja a rémet.

Az sem véletlen, hogy Lengyelországban sokkal több hasonló temetést ismernek, mint a szomszédos országokban: Poliński szerint a 16-17. század egymást követő háborúi és kolerajárványai miatt az emberek sokkal jobban tartottak a visszatérő rémektől, mint mások. Ha a visszatérő nem vámpírként, vért szívni támad fel, akkor is veszélyes: sokszor egy-egy gyanús beteget is lakattal, kővel, pengével temettek, nehogy halála után is terjessze a kórt, ami végzett vele.

Északról jött, daganat kínozta

A DNS-vizsgálatok alapján az áldozat szem- és hajszínét is rekonstruálni lehetett, Oscar Nilsson, a modellt készítő szobrász szerint hasonló adatok nélkül ebben a kérdésben leginkább csak találgathat a művész, ahogy a fül alakja és az orrhegy formája is nehéz kérdés.

A vizsgálatokból kiderült, hogy a nő északi származású volt, és egy viszonylag ritkának számító tumor kínozta: hemangióma volt a szegycsontján. A betegség krónikus fájdalommal és fizikai elváltozásokkal járhatott, talán ez magyarázza azt is, hogy miért tartottak tőle, hogy az illető vissza fog térni a halálból.

***

Rendkívül izgalmas témát, az alvás és az álmodás folyamatát, valamint ezeknek a memóriánkra, a biológiai óránkra, sőt az egészségünkre és a betegségeinkre gyakorolt hatását vizsgáljuk a novemberi, csak Qubit+ tagoknak meghirdetett, exkluzív tudományos estünkön, a tizedik Qubit Live-on.

Velünk lesz Bódizs Róbert pszichológus, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatási igazgatóhelyettese, Fabó Dániel neurológus, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet Epilepszia Centrumának vezetője és Ella Krisztina molekuláris biológus, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének kutatója.

Ha nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel mielőbb a Qubit+-ra!