A művészetben már rég megjelent a mesterséges intelligencia, mégis most fordult elő először, hogy egy humanoid robot által festett képet bocsátottak árverésre – méghozzá nagy sikerrel, ugyanis az Alan Turingról készült portré az előzetes várakozásokkal szemben rengeteg pénzért, egymlillió dollárért kelt el. A Sotheby’s aukciósház előzetes becslése szerint a festmény legfeljebb 180 ezer dollárt ért volna, de úgy tűnik, volt olyan gyűjtő, akinek többet ért.

Az aukciósház közleménye szerint művészettörténeti mérföldkőről van szó, ami jól mutatja a modern művészet és a mesterséges intelligencia egyre erősebb összefonódását – nagyon hasonló véleményt fogalmazott meg a robot fejlesztője, Aidan Meller is, aki szerint a festmény hasonló jelentőségű áttörést jelent a művészetben, mint Marcel Duchamp piszoárja (elnézést, szökőkútja).

Turing és Lovelace

Az ügyben az alkotó, Ai-Da is megszólalt: szerinte az alkotásaiban az a legfontosabb, hogy elősegítik a párbeszédet az új technológiákról, a képen pedig azért ábrázolta istenként Turingot, mert ezzel is az AI isteni kvalitásaira akarta felhívni a figyelmet. Itt nem feltétlenül a jótevő Istenre kell gondolni: maga Turing már az ötvenes években felhívta a figyelmet mesterséges intelligencia veszélyeire.

A robotművész algoritmusa maga találta ki, hogy mi legyen a kép témája, de persze nem magától: az Oxfordi Egyetem és a Birminghami Egyetem programozói, valamint Meller arról beszélgettek vele, hogy milyen festményt képzelne el az emberiség javára fordított mesterséges intelligenciáról, ezután javasolta a híres angol kódtörő és matematikus portréját.

A kép üzenete a szándék szerint annak az ábrázolása, hogy milyen kihívásokkal szembesül majd az emberiség a mesterséges intelligencia előretörésével, de Meller szerint még ennél is többről van szó: itt nem csak az alkotást, hanem a művész személyét is újra kell értelmeznie a befogadónak.

A robotfestő tervezője szerint itt ráadásul valóban kreatív művészi alkotásról van szó, Ai-Da ugyan instrukciók alapján, de magától döntött úgy, hogy úgy ábrázolja Turingot, ahogy. Maga Ai-Da is a számítástechnika egyik úttörőjéről, Ada Lovelace-ről, Byron egyetlen törvényes gyermekéről kapta a nevét, az árverés bevételét pedig Meller az algoritmus további fejlesztésére fordítja majd.