Míg a vadon termő paradicsomok általában aprók és édesek, addig a háziasított, kimondottan emberi fogyasztásra szánt termések lényegesen nagyobbak szoktak lenni. Csakhogy ez a méretnövekedés sokszor az íz elvesztésével jár együtt, amit egyre gyakrabban tesznek szóvá a fogyasztók is, írja a Guardian.

A lap azonban rögtön egy friss kutatási eredményt is bemutat: egy, a Nature-ben közzétett tanulmány szerint ugyanis sikerült azonosítani azokat a géneket, amik felelősek a gyümölcsök cukortartalmáért, és ezzel a termés ízéért, édességéért.

A tanulmányt jegyző kínai kutatók szerint a terméshozamra nemesített paradicsomfajtákat génszerkesztéssel úgy lehetne módosítani, hogy az apróbb paradicsomokhoz hasonlóan édesebbek legyenek. Ehhez két, a cukortartalomért felelős génhez kellene hozzányúlni – ezeket azonosították is, tulajdonképpen ezek felelősek azért, hogy nem termelődik elég cukor a gyümölcsben az érés során ahhoz, hogy olyan ízletes legyen a nagy termés, mint a kisebbek.

Az azonosított gének olyan enzimek termelődésében játszanak szerepet, amelyek a cukorképződésért felelős enzimeket semmisítenek meg. A gén kiiktatásával tehát meg lehetne oldani, hogy a nagyobb terméshozamú, nemesített és nagyobb méretű fajták is édesebbek legyenek – ahogy azt egyébként a fogyasztók is elvárják a termelőktől.

A kutatócsoport a Crispr-Cas9 génszerkesztő eljárást alkalmazta, ezzel mintegy 30 százalékkal édesebb paradicsomokat tudtak előállítani. Bár az így termesztett gyümölcsök magjai kisebbek voltak és kevesebb volt belőlük, a csírázásukkal semmi baj nem volt.