A GMO nem hordoz nagyobb egészségügyi kockázatot, mint a háziasítás, a génszerkesztés pedig egyes fajok klímaváltozáshoz alkalmazkodását is segítheti
Az Európai Unió az új genetikai módosítási technikák elterjedése miatt a korábbi szabályozás liberalizációjára készül, mentesítve a génszerkesztési módszerekkel előállított növények szabadföldi termesztését a korábbi szigorú korlátoktól.
Mi történt az első, GMO gyűjtőnéven hírhedtté vált genetikailag módosított organizmusokat létrehozó úttörő próbálkozások után az utóbbi négy évtizedben? Van-e különbség a GMO-növények és az orvosi génterápiák között? Milyen biológiai srófra jár a genom mesterséges átalakítása, és mi köze mindennek a horizontális géntranszfer természetes jelenségének? Segítheti-e a génszerkesztés a haszonnövények adaptációját a klímaváltozás következtében átalakuló viszonyokhoz? Egy-egy szupertulajdonság, például a szárazságtűrés kialakítása miként befolyásolja a többit? Mi az a TALEN és miért ért 2020-ban Nobel-díjat a CRISPR-Cas9?
A Qubit podcast legújabb adásában Varga Máté egyetemi docens, az ELTE TTK Genetikai Tanszékének fejlődésgenetikusa válaszolt kérdéseinkre.
Hallgasd alább:
Az epizód elérhető Spotify-on, Google Podcasts-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!
Kapcsolódó cikkek
