Öt évvel ezelőtt a jeruzsálemi Héber Egyetem antropológusai és archeogenetikusai egy állkapocscsont, három zápfog és egy kézujjcsont alapján rekonstruálták a neandervölgyiektől külön fejlődő gyenyiszovai ősemberek egyikét. Az izraeli kutatócsoport módszerével végzett rekonstrukció alapján kiderült, hogy a fosszíliák egy 13 év körüli lány maradványai, akinek a bőre, a szeme és a haja is sötét árnyalatú volt.

A régészeti antropológia és az archeogenetika jelenlegi állása szerint a neandervölgyi és a modern ember közös ősből fejlődött ki nagyjából 800 ezer évvel ezelőtt, a gyenyiszovai ember pedig 400 ezer éve vált ki a neandervölgyi ágból. Ez a csoport Ázsiába vándorolt, a neandervölgyiek viszont Európában maradtak.

Az eddig is tudható volt, hogy a Homo sapiens északra vándorló populációi keveredtek a gyenyiszovai embercsoportokkal, a Nature Genetics folyóiratban nemrégiben megjelent tanulmány szerzőgárdája most a ma élő és maradványokból vett minták DNS-elemzéseinek összehasonlító vizsgálata alapján azt állítja, hogy bizonyítékokat találtak legalább három olyan Óceániában, Délkelet-Ázsiában és Szibériában lezajlott találkozásra és keveredésre, amelyek során különböző gyenyiszovai populációk génjei bekerültek a modern emberek genetikai profiljába.

Ezek a közös genomszekvenciák gyakoriak például a Tibetben élőknél, akiknél a gyenyiszovai örökség segíti az extrémen alacsony oxigénszinthez való alkalmazkodást – írja a Science Alert.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: