A Nature Genetics folyóiratban nemrégiben megjelent tanulmány szerzőgárdája szerint Óceániában, Délkelet-Ázsiában és Szibériában is sor került a találkozásra.
A Gyenyiszova-barlangban talált csontból készült tűk arra utalnak, hogy a barlang lakói a hideghez alkalmazkodva finomabb varrási munkákra adták a fejüket, és rétegesen öltözködtek.
Az őslakók genomjának 5 százalékát kitevő ősi DNS-állomány az alkalmazkodás kulcsa, derítette ki egy nemzetközi kutatás.
Minden jel szerint a modern emberek mellett egymással is keveredtek a gyenyiszovaiak és a neandervölgyiek.
A svéd genetikust az emberek kihalt elődeinek genomjával és az emberi evolúcióval kapcsolatos felfedezéseiért díjazták.
A régészek emberi maradványok híján nem biztosak abban, hogy a modern, a neandervölgyi, netán a gyenyiszovói emberek magas szintű kézművességének nyomait találták-e meg. Az is lehet, hogy a három emberfaj közösen alkotta a kőkorszaki populációt.
Három forradalmi technológia – az őssejt-visszaprogramozás, a CRISPR génszerkesztés, valamint a miniagyak tenyésztésének lehetősége – együtt járult hozzá ahhoz, hogy a kutatók elkezdhetik összeilleszteni az emberi agy több százezer éves fejlődéstörténetének darabjait.
A jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói epigenetikai mechanizmuson alapuló módszerrel építették újra az őslány csontvázát és koponyáját.