Ujjcsonttöredékből rekonstruálták, hogy nézhetett ki egy 70 ezer évvel ezelőtt élt gyenyiszovai lány
Egy állkapocscsont, három zápfog és egy kézujjcsont alapján rekonstruálták a neandervölgyiektől külön fejlődő gyenyiszovai ősemberek egyikét a jeruzsálemi Héber Egyetem antropológusai és archeogenetikusai.
Tanulmányuk csütörtöki megjelenésével egy időben Jeruzsálemben mutatták be a rekonstruált fejet. Az arc újraépítését a maradványok sikeres DNS-szekvenálása tette lehetővé.
A DNS-szekvenálás azonban nem lett volna elegendő ahhoz, hogy a töredékes fosszíliákból újraalkossák a 15 ezer évvel ezelőtt élt ősember csontvázát, koponyáját és az előbbiek alapján a portréját.
A technológia az epigenetikai kutatások során feltárt DNS-metiláció mechanizmusán alapszik. Vagyis azon, hogy a maradványok 2012-ben elvégzett szekvenálása során azonosított gyenyiszovai DNS miféle módon fejeződhetett ki a valóságban. Az izraeli kutatócsoport módszerével végzett rekonstrukció alapján kiderült, hogy a fosszíliák egy 13 év körüli lány maradványai, akinek a bőre, a szeme és a haja is sötét árnyalatú volt.
A kutatók 56 vonást azonosítottak, amelyben a gyenyiszovai ember különbözött a modern embertől. A ferde homlok, a hosszú arc, a nagy medence a neandervölgyivel mutat hasonlóságot, de a nagyon széles koponya és a fogazat nagy íve már a gyenyiszovai jellegzetessége.
A régészeti antropológia és az archeogenetika jelenlegi állása szerint a neandervölgyi és a modern ember közös ősből fejlődött ki nagyjából 800 ezer évvel ezelőtt, a gyenyiszovai ember pedig 400 ezer éve vált ki a neandervölgyi ágból. Ez a csoport Ázsiába vándorolt, a neandervölgyiek viszont Európában maradtak.
Az elmúlt évtized ősi neandervölgyi, gyenyiszovai és modern emberi genomokat feltáró genetikai kutatásai egyértelművé teszik, hogy a Homo sapiens északra vándorló populációi keveredtek ezekkel a korai embercsoportokkal, bár ennek pontos ideje és mértéke továbbra is tudományos viták tárgya.
Kapcsolódó korábbi cikkeink: