„Már az első felmérések után tudtuk, hogy valami rendkívülire bukkantunk, de az ásatások minden várakozásunkat felülmúlták. Már az előkerült fegyverek száma is döbbenetes, de a legérdekesebb az, hogy rajtuk keresztül bepillanthatunk a vaskor mindennapjaiba és társadalmi berendezkedésébe” – lelkendezett Elias Witte Thomasen, az ásatás vezetője a Vejle Múzeum sajtóközleményében. A lelet valóban gazdagnak számít: a régészek összesen 119 lándzsát, 8 kardot, 5 kést, 3 nyílhegyet, 1 fejszét, 1 különleges ritkaságnak számító láncinget, legalább két nyakperecet, egy zablát és egy kürt maradványait tárták fel.

Az arzenál nem egy kovácsműhely vagy egy katonai barakk maradványai közül kerültek elő, hanem valószínűleg egy egykori befolyásos törzsfőnök otthonának romjai közül, ahová áldozatként helyezték el őket. A fegyverek mellett legalább két arany brakteáta maradványai is előkerültek. Az egyoldalas aranyvereteken látható motívumok nagyban hasonlítanak a néhány évvel ezelőtt előkerült vindelevi kincsben találhatóékra, sőt, az egyik érmén ábrázolt vaskori uralkodót különös mintájú ruhában ábrázolják, ami a régészek szerint akár egy ahhoz hasonló láncing is lehet, mint amilyen a mostani feltárások során előkerült.

Nagyúr otthona lehetett

Ez magában is ritkaságnak számít: nagyon kevés vaskori láncing maradt fenn Skandinávia területéről, ami nem is csoda, hiszen az elkészítésük komoly szakértelmet és hosszú időt vett igénybe, ennek megfelelően drágák is voltak, és csak a harcosok elitje birtokolhatott ilyesmit. A néhány előkerült példányt sírokban vagy lápokban találták, ez az első eset, hogy fegyveráldozatban maradt fenn belőlük. A drága láncing mellett a nyakperecek maradványai is arra utalnak, hogy gazdag és befolyásos ember lakhatott itt, ezek az ékszerek ugyanis a hatalmat szimbolizálták.

A leletek alapján úgy tűnik, hogy nem is egy, hanem két fegyveráldozatról van szó: az egyik feltárt épületben az építkezés előtt, a tetőt tartó oszlopok köré helyezték el a fegyvereket, a másikban pedig épp fordítva, bontáskor, a kiemelt oszlopok gödreibe temették vissza őket. A falu a csontok, kovakövek és egyéb előkerült apróságok tanúsága szerint nagyjából 1000 éven át lakott lehetett, a virágkorát pedig a 400-as években élhette. A régészek azt remélik, hogy a további feltárásokból és a leletek további vizsgálatából kiderülhet, hogy honnan származnak a fegyverek. A tárgyakat jövőre állítják ki a Vejle Múzeumban.