A száznál is több lándzsát és a valódi ritkaságnak számító láncinget áldozati ajándékként helyezhették kétezer évvel ezelőtt, most egy autópályabővítés miatt kerültek elő a föld alól.
Nem, nem Toldi Miklós, vagy Harisnyás Pippi, hanem Grutte Pier, a legendás fríz szabadságharcos és földműves. Nagydarab Péter minden idők egyik legsikeresebb kalózává vált, akit a frízek nemzeti hősként tiszteltek, a hollandok viszont – mai szóval – terroristának tartottak.
Az utazó az 1500-as évek végén szenvedhetett balesetet, a maradványok vizsgálatából most többet is megtudtak róla a kutatók.
A fegyvereket valószínűleg júdeai lázadók rejtették el egy sziklahasadékba.
A tengerfenéken, Izrael partjainál talált középkori kardra vastag homok- és kagylóréteg rakódott, így maradhatott fenn 900 évig.
„Még szinte ragyog” – kommentálta az i. e. 14. századból származó csodás bronzkori leletet a bajor műemlékvédelmi hivatal.
Egy bajor tűzszerészcsapat világháborús bombák után kutatott München mellett, de robbanószer helyett egy kelta sírt talált, benne egy gondosan összehajtott karddal. Ázsiától Skandináviáig gyakori szokás volt szándékosan tönkretenni a fegyvereket, mielőtt eltemették őket, de hogy miért, arról a régészek a mai napig vitatkoznak.
A Köping melletti lelőhelyről eddig összesen húsz kard került elő, de ez az első eset, hogy egyetlen sírban kettőt is találtak. A lelőhelyen 600 és 1000 között temetkeztek, a fegyverek mellett a régészek üveggyöngyöket és játékfigurákat is feltártak.
A kard két darabban került elő, a tulajdonosa pedig erős és gazdag ember lehetett: a D típusú kardok voltak a kor legnehezebb fegyverei, a mostani leletet pedig aranyozással és cifra vésetekkel díszítették.
Csak a röntgenvizsgálat tudta kimutatni, hogy a több évszázadnyi rozsda- és üledékréteg alatt a viking korszak egyik legsúlyosabb fegyvere, egy Peterson Type D kard rejtőzik.