A vonatkozó nemzetközi kutatások eredményei szerint a Föld jelenlegi lakosságának közel harmada kénytelen évente legalább 20 napon keresztül elviselni a hőség és a magas páratartalom életveszélyes kombinációját, de ez az arány 2100-ra akár 50 százalékra is növekedhet. A bioklimatológiában a nedves hőmérséklet (wet bulb tempereture, WBT vagy TW) definíciója a 100 százalékos páratartalmú levegő hőmérsékletét jelenti. A mért hőmérsékleti érték és a detektált páratartalom együtteséből kalkulált mutató azért is fontos mérőszám, mert minél magasabb a relatív páratartalom, annál kisebb hatásfokkal, illetve lassabban párolog el a bőrön át leadott nedvesség (izzadság) – mivel a környező levegő csak kevés további nedvességet tud felvenni.

A Science Advances folyóiratban december 6-án publikált tanulmány szerzői azt állítják, hogy a klímamodellek legóvatosabb előre jelzései szerint a 21. század végiéig a korábbinál jóval gyakrabban kialakuló tartós kánikulák legalább 32 százalékkal növelik a hőguta miatti halálesetek számát a 35 év alattiak körében.

A brit Guardian ismertetője szerint az amerikai Columbia Egyetem kutatói Mexikó 2019 előtti mortalitási statisztikáit elemezték, a közép-amerikai országban ugyanis korábban is gyakoriak voltak a magasabb szélességi körökön élő európaiak és amerikaiak által az utóbbi időben egyre sűrűbben megtapasztalt olyan kánikulák, amikor a magas páratartalom extrém magas napi átlaghőmérsékletekkel társult. Valamint az is, hogy Mexikóban a szélsőséges hideg, illetve meleg időjárás idején is megugrik az emberi szervezet elégtelen hőháztartása miatt kialakuló halálos szövődmények előfordulása.

A kutatók a WBT adatsorokat az életkorra jellemző halálozási statisztikákkal összevetve arra jutottak, hogy a 2019 előtti két évtizedben a hőség okozta halálozások 75 százaléka, a kihüléses esetek 87 százaléka a 35 év alatti korosztályban fordult elő. A mortalitási adatokkal és a klímamodellek előre jelzéseivel kalkuláló predikcióik szerint a 21. század utolsó éveire a fiatalokat életét veszélyeztető hőmérsékleti szélsőségek miatt halálozás statisztikai kockázata a középkorú és annál idősebb körében jelentősen, akár 33 százalékkal is csökkenhet.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Ha túl párás a levegő, már a 31 fokos hőség is életveszélyes lehet

Bodnár Zsolt tudomány 2022. július 4.

A párás levegőben hiába izzad az ember, nem hűl a test. A nemrég végzett emberkísérletekből kiderült, hogy az eddig elfogadott 35 fokos nedves hőmérséklet (WBT) helyett mindössze 31 fokot bír a szervezet anélkül, hogy kibillenjen a testhőmérséklet, ami hőgutához vagy halálhoz vezethet. Ahogy nő az életkor, úgy romlik a helyzet.

Egyre több életet követelnek a klímaváltozással járó hőhullámok

Vajna Tamás tudomány 2021. június 2.

Az éghajlatváltozás negatív közegészségügyi hatásai leginkább Közép- és Dél-Amerika, valamint Ázsia országaiban jelentkeznek, de a világ más részein is hasonló a helyzet.

A felmelegedéssel növekszik az életveszélyesen párás és forró napok száma

Vajna Tamás tudomány 2020. május 9.

Amerikai környezet- és klímakutatók friss tanulmánya szerint a bioklimatológiában határértéknek vett 35 Celsius-fok körüli vagy afölötti „nedves hőmérsékletű” napok száma globális növekedést mutat. Érdekes, hogy a 45-50 fokos, de száraz sivatagi klímát jobban elviseli az emberi szervezet.