Megfejtették, melyik vulkán kitörése okozta a 19. század nagy globális lehűlését

A csendes-óceáni tűzgyűrű részét képező, 56 szigetből álló Kuril-szigetek tűzhányóinak egyikének kitörése okozta azt a „nukleáris telet”, amelynek nyomán a 19. század harmadik évtizedének elején az elmúlt 500 év leghidegebb időszaka köszöntött be a Föld északi féltekéjén – írja a Live Science.

Az Independent tudományrovata is szemlézi azt a PNAS folyóiratban 2024 utolsó előtti napján megjelent tanulmányt, amely szerint a St. Andrews-i Egyetem geológusai vezette nemzetközi kutatócsoportnak sikerült azonosítani az 1800-as évek első felében tapasztalt, az évi átlaghőmérséklet közel 1 Celsius-fokos csökkenésével járó globális lehűlés kiváltó okát. Azt a korabeli leírások alapján már korábban tudni lehetett, hogy a Napot is tartósan kékre színező, egy sor negatív társadalmi és gazdasági következménnyel járó klímajelenségért egy eddig azonosítatlan vulkán kitörése a felelős. De pontos helyét és idejét csak most, a grönlandi gleccserek évezredek alatt lerakódott jegéből vett historikus minták kémiai elemzésével sikerült meghatározni.

A nemzetközi kutatócsoport szerint több, mint bizonyos, hogy az Ohotszki-tenger és a Csendes-óceán között 1300 kilométer hosszan, a japán Hokkaidó szigettől az orosz Kamcsatka félszigetig húzódó, rétegvulkánokból álló szigetív egyik középső, Szimusir nevű szigetének ma kalderaként lajstromozott, Alekszandr Nyikolajevics Zavarickij szovjet geológusról elnevezett vulkánja tört ki 1831-ben akkora intenzitással, hogy átmenetileg az északi félteke éghajlata is megváltozott.

A Szimusir-sziget többnyelvű térképe
photo_camera A Szimusir-sziget többnyelvű térképe Fotó: Wikipédia

Bár a rendelkezésre álló tudományos dokumentumok szerint a tűzhányó utoljára 1953-ban mutatott felszíni aktivitást, a Kuril-szigetek vulkánjainak tevékenységét monitorozó szeizmológiai műszerhálózat híján nem igazán tudható, hogy jelenleg vajon milyen mélyen szunnyad. Márpedig a kutatók véleménye az, hogy egy újabb, az 1831-est akár csak megközelítő mértékű kitörés ma sokkal súlyosabb következményekkel járna, mint a Magyarországon reformkor néven jegyzett időszak szűk esztendeit okozó klímaperiódusban.

Az 1831-es kitörésével az északi féltekét lehűtő vulkán atomtengeralattjáró-bázisként is használt kalderája a Szimusin-szigeten egy 2007-es műholdfelvételen
photo_camera Az 1831-es kitörésével az északi féltekét lehűtő vulkán atomtengeralattjáró-bázisként is használt kalderája a Szimusin-szigeten egy 2007-es műholdfelvételen Fotó: Wikipédia

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás
link Forrás
link Forrás