A kurzor irányításától a sakkozáson át a szövegfelismerésig már sok mindent megoldottak agyba ültethető chipek segítségével, és bár ezek fontos áttöréseknek számítanak, az igazán immerzív élmény hiányzik belőlük – legalábbis a Michigani Egyetem kutatói szerint. A kutatók egy frissen megjelent tanulmányukban egy olyan algoritmust ismertetnek, amely a Blackrock Neurotech implantátumával együtt lehetővé teszi egy drón gondolatokkal történő irányítását, ami jóval intenzívebb és immerzívebb tapasztalat, mint például egy kurzor mozgatása.

A tanulmány bevezetője szerint az Egyesült Államokban körülbelül ötmillióan élnek súlyos mozgásszervi károsodásokkal, közülük pedig azok, akik erre képesek, kikapcsolódásként, sportként és szociális élményekért is szívesen fordulnak a videójátékokhoz. A mostani találmánynak köszönhetően ez már azok számára is hozzáférhetővé válhat majd, akik teljesen lebénultak – és persze a fejlesztésnek a játékokon túlmenően is komoly jelentősége van, az új algoritmus használatával ugyanis gyorsabban lehet komplexebb feladatokat megoldani, mint a korábbiakkal.

Az ujj mozdulatának gondolata

A kísérletben egy gerincsérülés miatt mind a négy végtagjára megbénult beteg az agyába ültetett implantátum segítségével egy virtuális drónt irányított négy ujjmozdulattal, illetve pusztán a mozdulat gondolatával. Az implantátumot már korábban elhelyezték az agy mozgásért felelős területén, az újonnan fejlesztett algoritmus pedig a benne található 192 elektróda által leadott jelek alapján dekódolta, hogy a páciens merre akarja irányítani a drónt a virtuális akadálypályán.

Az irányításhoz a meg nem nevezett páciensnek a mutató- és középső ujjára kellett gondolnia, attól függően, hogy erősebb vagy gyengébb jelet akart leadni. Egy másik funkciót a gyűrűs- és kisujj mozgatásának gondolatát adta, a hüvelykujjal pedig két további manővert tudott végrehajtani, méghozzá olyan sikeresen, hogy némi gyakorlás után sikerrel elkormányozta a drónt a karikákból álló pályán.

Matthew Willsey, a tanulmány vezető szerzője szerint a virtuális helyett használhattak volna igazi drónt is, de az egyszerűség és a biztonság kedvéért inkább a szimuláció mellett döntöttek. Magát a tesztet a kutatók és a drón irányítója közösen találták ki: a tesztalany mindig is szeretett volna repülni, ezért különösen élvezte a drónozást.