A járvány miatti nagy leállás 2050-ig mindössze 0,01 fokkal csökkenti a globális felmelegedést. Az üvegházhatású gázok kibocsátásában idén bekövetkezett 7 százalékos visszaesés meg sem kapargatja a párizsi egyezményben rögzített klímacélokat, amelyek ugyanolyan távolinak tűnnek, mint tavaly. A jövőt meghatározó nagy kérdés, hogy a világgazdaság a talpra állás közben végrehajtja-e a zöld fordulatot.
Mit jelent az új amerikai elnök beiktatása a bolygóra nézve? Energiahajó rendezvénysorozatunk harmadik, online beszélgetése megnézhető, meghallgatható a Qubit videó- és podcastcsatornáin is.
Hároméves huzavona után az USA lett a világ első nemzete, ami hivatalosan is kihátrált a 2015-ös párizsi klímaegyezményből.
A 16 éves svéd aktivista az ENSZ klímacsúcsán elmondta: az elit még mindig csak maszatol és a pénzét féltve lapít, miközben tíz évünk sincs gyökeresen változtatni a szokásainkon, hogy megmeneküljön a Föld.
A Barcelonai Egyetem friss kutatása szerint az egyezmény a legjobb esetben is fölösleges, mert nem átlátható, ha pedig az egyes országok vállalásait nézzük, sehogy sem jön ki a matek, nem teljesül a kitűzött 2 fokos cél betartása.
Az ENSZ lengyelországi klímakonferenciáján hosszas tárgyalások után elfogadták a 2015-ös párizsi egyezmény végrehajtásának szabálykönyvét, mégsem teljes a siker.
Hetek óta sorra jönnek ki az amerikai kormányügynökségek jelentései a klímaváltozás közvetlen veszélyeiről, de a Trump-kormány kitart a fosszilis tüzelőanyagok mellett.
A 2015-ös egyezményben viszonylag rugalmasan rögzítették, hogy 1,5 vagy 2 Celsius-fok alatt kell tartani a globális felmelegedés mértékét, pedig nagyon nem mindegy. Több európai országban már bő tíz év múlva nem lehet új benzines vagy dízeles autót kapni.
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület jelentésének kiszivárgott változata szerint 66 százalékos a valószínűsége annak, hogy 2100-ig nem valósítható meg a legfeljebb 1,5 Celsius fokos átlaghőmérséklet-növekedés.
További 1,8 Celsius-fokos melegedéssel számolva a 21. század végére minden egyes évben egyharmaddal több menekült érkezhet Európába, mint most. Ha viszont minden marad a régiben, évente 660 ezer új bevándorlóra lehet számítani.