Kína óriási lézeres fúziós létesítményt épít a szecsuáni Mienjang városában, adta hírül a Reuters. A Laser Fusion Major Device Laboratory nevű komplexum az amerikai National Ignition Facilityhez (NIF) hasonlít, de mérete a becslések szerint akár annak másfélszerese is lehet.

Az új központban a lézeres fúzió segítségével forrósítják fel és nyomják össze a hidrogén üzemanyagot, amivel a nukleáris robbanásokhoz hasonló körülményeket teremtenek – az ilyen létesítmények működéséről részletesen is írtunk, amikor az NIF-ben 2022-ben először termeltek több energiát egy fúziós reakcióból, mint amennyit beletápláltak.

Bár a fúziós kutatások elsődleges célja a tiszta energia előállítása, az ilyen létesítmények lehetővé teszik a nukleáris robbanás mechanikájának tanulmányozását is, anélkül, hogy tényleges robbantási tesztekre lenne szükség. Ez azt is lehetővé teszi az egyes országoknak, hogy nukleáris fegyvereket fejlesszenek vagy tervezzenek anélkül, hogy megsértenék az 1996-ban aláírt átfogó nukleáristeszt-tilalomról szóló egyezményt – amit egyébként hat ország azóta sem ratifikált, köztük Kína és az Egyesült Államok sem. A műholdfelvételek alapján a létesítmény egy olyan területen épül, amit az Egyesült Államok 2020-ban potenciálisan nukleáris fegyvereket támogató területként jelölt meg.

A Reuters szerint míg egyes szakértők úgy vélik, ez a létesítmény növelheti Kína magabiztosságát a nukleáris arzenáljával kapcsolatban, ugyanakkor más elemzők szerint az ilyen kutatások kevésbé eredményesek olyan országokban, mint Kína, ahol viszonylag kevés nukleáris tesztet végeztek korábban (45-öt az USA 1504-éhez képest), ami korlátozza a kiinduló adataikat.

Omar Hurricane, a kaliforniai nukleáris kutatóközpont, a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium munkatársa elmondta, az ilyen, többek között Franciaországban, az Egyesült Királyságban vagy Oroszországban is működtetett központok létezése önmagában nem aggasztó, hiszen a tiszta energia termelésének jövője is ezektől függhet, de a katonai célú felhasználásuk lehetősége miatt mindenképp az átlátható működést kell ösztönözni.

Kína egyébként is nagyon aktív a fúziós energia területén: a kínai lapok egy héttel ezelőtt számoltak be arról, hogy a mesterséges napként is ismert hofeji létesítmény, az Experimental Advanced Superconducting Tokamak (EAST) új világrekordot állított fel azzal, hogy 1066 másodpercig tartotta fenn a szuperforró plazmát, ami több mint kétszerese a korábbi 403 másodperces rekordnak.