Az egyik legnagyobb, fúziós energiával foglalkozó amerikai startup bejelentette, hogy Virginiában építi meg első erőművét, ami a 2030-as évek elején kezdene el működni. Ne lepődjünk meg, ha nem így lesz.
A négy évtized után leálló berendezés utolsó, októberi kísérletében öt másodpercen keresztül végig nagy mennyiségű fúziós energiát termelt. Innentől az ITER-é a pálya.
Az oxfordi JET idén leáll, a francia ITER indulása 2030 utánra csúszott. A hivatalosan ma megnyitott, japán-európai koprodukcióban elkészült kísérleti reaktortól, a JT-60SA-tól fontos eredményeket várnak a fizikusok.
Újfalussy Balázs fizikus szerint az emberiség előtt álló egyik legnagyobb technológiai kihívás a szobahőmérsékletű szupravezető anyagok létrehozása, ami forradalmasíthatja az energiatermelést.
Másodjára is sikerült, megismételték, sőt túl is szárnyalták a decemberi eredményeket. Egy újabb lépéssel közelebb került az emberiség a fúziós energiatermelés elterjedéséhez.
Gőzerővel épül a megváltást ígérő fúziós kísérletek központja, a modern tudomány katedrálisának nevezett ITER, de még mindig évtizedekre vagyunk az áramtermelő fúziós erőművek korszakától. Az odáig vezető útról az EK Fúziós Plazmafizika Laboratóriumának tudományos főmunkatársa mesélt.
A bolygókutatók több évtizedes álma egy olyan szonda, ami felderíti a külső naprendszerbeli holdak, köztük az Europa jégtakarója alatt található óceánokat. A NASA most olyan fúziót és maghasadást kombináló reaktor kezdeti fejlesztésére adott támogatást, ami megkönnyíti egy ilyen kriobot létrehozását.
Ember által készített eszköz még nem járt olyan közel a Naphoz, mint a NASA szondája, a Parker Solar Probe. De milyen messzire jutott, és mit talált?
Most először több energia keletkezett egy fúziós reakcióból, mint amennyit beletápláltak. A kaliforniai National Ignition Facility kutatói egy december 5-i kísérlet során érték el az eredményt, ami egy hatalmas lépéssel közelebb viszi az emberiséget a fúziós energia megtermeléséhez.
A kísérlet még egy lépéssel közelebb viszi az emberiséget a magfúziós energia felhasználásához.
Hogyan lehetne a csillagok belsejében zajló magfúziót földi körülmények között beindítani, hogy a reakciókból felszabaduló energiát áramtermelésre lehessen használni? A lézerrajongó brit fizikus, Kate Lancaster elmagyarázza.
Az oxfordi kísérleti reaktor 59 megajoule hőenergiát szabadított fel, több mint kétszeresen megdöntve korábbi rekordját. Az 5 másodpercnyi reakció igazolja, hogy lehetséges a fenntartható fúziós energiatermelés, így a legnagyobb fúziós projektbe, az ITER-be fektetett magyar munkát is érdemes fokozni.
A világ fúziósenergia-kísérleteiben többnyire egy fánkszerű tartályban igyekeznek elérni és fenntartani a magfúziót. Egy kaliforniai nemzeti kutatólaborban más módszer vezetett sikerre: gigantikus lézersugarakkal lőttek egy borsónyi hidrogénpelletet.
A Nap másodlagos fúziós folyamatából származó neutrínórészecskéket érzékelt egy olaszországi detektor. A tudományos áttörés fontos információkkal szolgál a Nap szerkezetéről, a magjában lévő elemekről és a nagyobb csillagok működéséről.
Az ITER-kutatás részeként felépült fúziós reaktorban a Napnál 13-ször nagyobb, 200 millió Celsius-fokos hő elérésével termelhet energiát Kína.