A macskafejű egyiptomi Básztet istennőről nevezték el felfedezői azt a leopárdméretű ragadozó emlőst, amely a magyarul óharmadidőszak néven is ismert, 66 millió éve kezdődő és 23 millió éve véget érő földtörténeti paleogén alatt a mai Egyiptom területén a tápláléklánc csúcsán állt, illetve foglalt helyet.

A Journal of Vertebrate Paleontology folyóiratban bemutatott Bastetodon syrtos koponyamaradványa a Kairótól délnyugatra fekvő Fayum-mélyedés néven számon tartott sivatagi lelőhelyről került elő – írja a Cosmos tudományos magazin.

A rendszertanilag a ragadozók (Carnivora) mára kihalt Hyaenodonta rendjéhez sorolt ős-predátor azok közé a húsevésre specializálódott méhlepényes emlősök közé tartozott, amelyek a dinoszauruszok korát lezáró aszteroidabecsapódás után alakultak ki, hogy aztán a miocén idején átadják a helyüket a velük a hasonlóságoik ellenére semmiféle közvetlen rokonságban nem álló mai nagymacskák és kutyafélék őseinek.

A jelenlegi afrikai ökoszisztémák evolúciójában kulcsszerepet betöltő hyaenodonták, így a Bastetodon styros is a mai vízilovak, elefántok és más főemlősök közvetlen elődeit zsákmányolta, ám az új kutatási eredmény azt is feltárta, hogy a magas faji diverzitású ősi ragadozók utódai eljutottak Ázsiába, Európába, Indiába, sőt Észak-Amerikába is.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Hatalmas koponyára bukkantak Kínában, ami feltárta egy 200 millió éve élt dinoszaurusz titkait

Tóth András tudomány január 14.

Ritkának számít, hogy egy sauropodomorpha növényevő dinoszaurusz koponyája ilyen épségben megmaradjon. Az állat egy tavakkal és folyókkal tarkított tájon élhetett, ahol harasztokkal és nyitvatermőkkel táplálkozott.

Százmillió évvel ezelőtt kihalt állatok képét festették a falra a busmanok

Dippold Ádám tudomány 2024. szeptember 19.

A szan vagy busman törzs tagjai gyakran találkozhattak a dicynodonták fosszíliáival, de élő állatot egész biztosan nem láttak. A barlangrajz az 1800-as évek elején készült festmény egy friss vizsgálata szerint a mitikus szarvas kígyó nem más, mint egy növényevő őslény.

Íme Gordonia, ami betekintést enged az emlősök agyának korai evolúciójába

Tóth András tudomány 2024. június 25.

Az emlősszerű állat közel 250 millió évvel ezelőtt élt a mai Skócia területén. Paleontológusok most kiderítették, hogy testméretéhez viszonyított agymérete nagyobb volt, mint a korabeli hüllőké, így Gordonia a maga korában egész okosnak számított.