Paleontológusok egy több mint 250 millió éves emlősszerű állat fosszíliája segítségével betekintést nyertek az emlősagy evolúciójának korai szakaszába – írta meg pénteken a Reuters.

A dicynodontákhoz tartozó Gordonia 252-254 millió évvel ezelőtt élt a mai Skócia területén, amit a perm időszak végén sivatag borított. A disznóra hajazó emlősszerű állatnak mopszszerű pofája és két, állkapcsából kitüremkedő agyara volt.

A világ egyik vezető őslénykutatója, Steve Brusatte vezetésével a szakemberek nagy felbontású, fosszíliák vizsgálatára használt CT-vel (mikro CT) beszkennelték az 1997-ben felfedezett állat maradványait, amiből rekonstruálták az agyüregét. A kutatók ezáltal meg tudták határozni az állat agyméretét, ami a testméretéhez viszonyítva viszonylag nagy volt.

„Összességében Gordonia agya inkább egy hüllőjére hasonlít, mintsem egy emlősére, annak ellenére, hogy közelebbi rokonunk, mint bármelyik ma élő hüllő” – mondta Hady George, a Bristoli Egyetem doktorandusz hallgatója és a kutatás társszerzője, aki szerint az állat előagya arányosan sokkal kisebb, mint bármelyik emlősé.

Brusatte szerint Gordonia agya furcsa alakja miatt eltér a mienkétől, „de ha megmérjük térfogatát, azt látjuk, hogy testméretéhez képest elég nagy volt”. Az Edinburgh-i Egyetem gerinces paleontológiával és evolúcióbiológiával foglalkozó kutatója szerint annyi elmondható, hogy Gordonia abban az időben egy okos állatnak számított. „A korabeli állatokhoz képest nagyobb méretű agyán keresztül megérthetjük saját hatalmas agyunk korai evolúciós gyökereit” – mondta.

Az emlősszerű állatok (Synapsida) egyetlen mai képviselői az emlősök. Az első valódi emlősök (Mammalia) a dinoszauruszok árnyékában, a jura időszakban alakultak ki, közel 170 millió éve. Agyuk mérete és szerkezete Brusatték egy korábbi kutatása szerint viszont csak 50 millió évvel ezelőtt kezdett modern rokonaikra emlékeztetni, jóval a kréta végi tömeges kihalás után.