Valóban Ázsiából származott a Kárpát-medencében élő hunok egy része

Mióta felmerült a hunok és a hsziungnuk közötti közvetlen rokonság elmélete, az akadémiai életben (és azon kívül is) heves viták zajlanak a kérdésről (olyannyira, hogy ez 1908-ban még Biheguan Zhuren kínai scifi-szerző figyelmét is felkeltette, aki az Új korszak című regényében épp egy olyan új világrendet vízionált, ahol egy világháborúban Kína vérségi alapon áll ki a magyarok, a hun rokonok mellett).

Az már kiderült, hogy a mai magyaroknak genetikailag szinte semmi közük nincs már a honfoglalókhoz, egy friss nemzetközi kutatásból viszont most az is, hogy az európai hunoknak mennyi lehetett az ázsiaiakhoz, a hsziungnukhoz.

A kutatók 370 olyan személy DNS-ét hasonlították össze, akik a Kr. e. 2. század és a Kr. u. 6. század között éltek Belső-Ázsiában, a mongol sztyeppéken és a Kárpát-medencében – olvasható az ELTE közleményében. A minták között 35 újonnan elemzett genetikai minta szerepelt Magyarországról és Kazahsztán keleti régiójából.

Előkelő rokonság

Az eredmények szerint néhány magyarországi egyén közvetlen kapcsolatot mutatott mongóliai, az ázsiai Hun Birodalom késői időszakából származó személyekkel. A kapcsolati hálóban legalább egy olyan személy is szerepelt, akinek a maradványai a legnagyobb mongóliai sírból (Gol Mod 2 lelőhely 1. sírjából) kerültek elő.

Mesterségesen torzított koponya a Tiszabura-Pusztataskonyon feltárt 5. századi, magányosan eltemetett női sírból. Az eltemetett nő közvetlen kapcsolatba hozható ázsiai hun személyekkel.
photo_camera Mesterségesen torzított koponya a Tiszabura-Pusztataskonyon feltárt 5. századi, magányosan eltemetett női sírból. Az eltemetett nő közvetlen kapcsolatba hozható ázsiai hun személyekkel. Fotó: Hajdu Tamás, ELTE

A Magyarországon feltárt sírok közül egy Budapest-zuglói és egy kecskeméti férfi, egy Tiszagyendán feltárt nő, valamint egy Tiszabura-Pusztataksonyon feltárt nő esetében bizonyosodott be a közvetlen rokonság ázsiai hun személyekkel. A kutatók az erdélyi Marosszentgyörgyön feltárt sírban fellelt férfi maradványaiból is kimutatták az ázsiai rokonságot.

Ez viszont még nem utal az ázsiai hunok tömeges jelenlétére a Kárpát-medencében: mint kiderült, a hunok érkezése után mindössze a népesség 7 százalékánál lehetett kimutatni a rokonságot. Az eredmények arra is rámutatnak, hogy a hunok Európába érkezése, bár jelentősen átalakította a politikai tájat, genetikai nyomot csak korlátozottan hagyott maga után, leginkább azért, mert sok nemzedékkel az eredeti birodalom felbomlása után érkeztek, a vándorlásuk során pedig több más európai népcsoportot is beolvasztottak.