A világ legnagyobb jéghegye, az A23a közel 40 év sodródás után megfeneklett a sekély vízben, kb. 80 kilométerre Dél-Georgia szigetétől – írja a BBC. A jéghegy, amelynek területe egykor több mint 3900 négyzetkilométeres volt (vagyis akkora, mint Budapest hétszer), 1986-ban szakadt le az antarktiszi Filcher-Ronne-selfjégről, de a kutatók szerint megfeneklése után most már szilárdan rögzült a sekély kontinentális talapzaton.

Az eseménynek számos következménye lehet: a hatalmas jégdarab megzavarhatja a halászati útvonalakat és a pingvinek táplálkozási területeit is, ugyanakkor olvadásával létfontosságú tápanyagok is felszabadulhatnak az óceánban, ami a tengeri élővilág virágzását idézheti elő a környékén. Emellett a kutatók arra számítanak, hogy hamarosan több darabra kezdhet szétesni az akadályba ütközött A23a.

A Brit Antarktiszkutató Intézet (BAS) szakértői szerint az, hogy a mára 3234 négyzetkilométeresre zsugorodott jéghegy olvadásával édesvíz kerül a sós tengeri ökoszisztémába, a fitoplanktonok robbanásszerű szaporodásához vezethet, ráadásul a lassú olvadás miatt hosszú éveken keresztül, folyamatosan elláthatja ezt a tápláló szerepet. A fitoplanktonok az óceáni tápláléklánc létfontosságú elemei, így az egyedszámuk változása a kisebb halaktól egészen a föld legnagyobb állatáig, a kék bálnáig minden élőlényt érint.

A mélytengeri életnek azonban már kevésbé kedvez az A23a megfeneklése. A gigantikus jéghegy tengerfenékhez való tapadása valószínűleg komoly pusztítást okoz a korallok, a szivacsok vagy az óceán mélyén élő tengeri csigák körében.

A Sir David Attenborough sarkkutató hajó fedélzetén utazó tudósok figyelmeztetnek, hogy a klímaváltozás miatt felgyorsult ütemű antarktiszi jégveszteség a közeljövőben még több jéghegy leszakadásához vezethet, aminek egyre nagyobb hatása lehet a sarkvidéki és tengeri ökoszisztémákra, valamint a globális óceáni áramlatokra is.