Különös pókszerű lényt találtak az óceán fenekén az Antarktisz közelében
Az eddig ismeretlen sárga ászkapók a lábain keresztül lélegzik, ormányszerű szervével táplálkozik, és úgy néz ki, mint ha bokszkesztyűt viselne.
Az eddig ismeretlen sárga ászkapók a lábain keresztül lélegzik, ormányszerű szervével táplálkozik, és úgy néz ki, mint ha bokszkesztyűt viselne.
A kontinensek partvidékén található tengeri metán-hidrát mezők nagyon érzékenyek a felmelegedésre, ráadásul a kiolvadó metán a kőzetrétegekben vándorolva a szárazföld belsejében is felszínre törhet.
A norvég parlament engedélyezte a sarkvidéki tengerfenéken található ásványkincsek felmérését, ezzel az ország egy lépéssel közelebb jutott a tengermélyi bányászathoz. A környezetvédők attól tartanak, hogy a kitermelés jóvátehetlen károkat okozhat a tengeri ökoszisztémákban.
A 2400 méter mélységből 1600 méterre felmagasodó magányos hegyet az amerikai Schmidt Ocean Institute expedíciója fedezte fel.
Senki nem tudja, hogy mi lehet ez a furcsa aranyszínű képződmény, ami a tudósokat első ránézésre valamiféle tojáshéjra vagy szivacsmaradékra emlékeztette.
A Tokiói Egyetem és a Nyugat-Ausztráliai Egyetem közös kutatóexpedíciója a mélytengeri árkok élővilágát vizsgálva rekordmélységben figyelte meg a Pseudoliparis belyaevi népes csoportját.
Egy norvég kutatóhajó 2004-ben több sornyi különféle mélyedésre bukkant az Azori-szigeteknél a tengerfenéken. Azóta sem tudják, hogy mik lehettek, de az akkori expedíció vezetője mostanra előállt egy elmélettel.
Az Északi-tenger fenekéről kiemelt horgonyra egy szélerőműpark telepítése előtti feltárás során bukkantak rá.
A dinoszauruszok korából származó mikrobák úgy őrizték meg életképességüket, hogy az oxigénen kívül lényegében alig volt tápanyag a Csendes-óceán aljánál is mélyebben található környezetükben.
Három év alatt egy egész holdnyi területet sikerült feltérképezni az óceánfenékről, de széles összefogás és technológiai gyorsulás nélkül nehéz lesz határidőre leszállítani a nagy óceántérképet, amely a hajónavigáció, a halgazdálkodás vagy a klímaváltozás szempontjából is nagyon fontos lenne.
A kísérlet arra jó, hogy a régmúlt táplálékláncainak felépítését tanulmányozzák a kutatók, mivel az aligátorok kiválóan modellezik az évmilliókkal ezelőtt élt nagy méretű tengeri hüllőket.