Egy nemzetközi expedíció bukkant rá arra az rejtett édesvíztartó területre, ami értékes forrása lehet a világ apadó ivóvízkészletének. Egyelőre vizsgálják, hogy ihatóvá lehet-e tenni az innen származó vizet.
Egyre intenzívebb a felszín alatti vízkészletek megcsapolása, miközben az olvadó jégtakarókból, elpárolgó folyókból és tavakból egyre nagyobb mennyiségű édesvíz kerül az óceánokban.
Közel negyven év után véget ért az A23a útja, miután a sekély vízben rögzült a kontinentális talapzaton. Ez kettős hatással van a tengeri élővilágra, és a hét budapestnyi jéghegy további darabokra szakadhat.
Magyar ökológusok közösségi média posztok alapján most először becsülték meg, hogy mennyi felszerelést veszthetnek el a hazai horgászok. Úgy tűnik, elég sokat, és ennek egyre komolyabb hatása lehet az élővilágra.
Egy frissen publikált nemzetközi kutatás a felszíni és felszín alatti természetes, illetve mesterséges tározókból vett minták PFAS-koncentrációját vizsgálta.
A világ népességének mintegy 10 százaléka már jelenleg is olyan területeken él, ahol a vízhiány elérte a kritikus mértéket.
Műholdfelvételeken észlelték az Amery jégpolcon kialakult, 2019 júniusában felszívódott tó eltűnését. Ha ezek az esetek megismétlődnek, egymást erősítve fokozhatják a hidrofrakciót a déli kontinensen.
A könnyű neutrínók tanulmányozását segíti, ha tiszta víz és jég van a teleszkóp környezetében, ezért került a fél köbkilométeres, gömb alakú modulokból álló eszköz a világ legmélyebb tavának mélyére.
A természetvédelmi világalap, a WWF legújabb jelentése szerint a világszerte több mint 200 millió ember közvetlen élelmezését és 60 millió ember megélhetését, valamint a 100 milliárd dolláros évi forgalmat generáló globális horgász- és akvarisztikai ipar fennmaradását biztosító halfauna veszélyeztetettsége komoly problémát jelent.
A MTA Nemzeti Víztudományi Programjának vezetői ismertetik az augusztus végi algainvázió tényeit, de a jelenség okait ők sem ismerik. Az invázió szerintük a döntéshozók számára is érthetővé teszi, hogy nem halogatható tovább a Balaton eddigieknél átfogóbb és összetettebb kutatásának megfelelő állami finanszírozása.
Az északi féltekén több mint félmillárd ember életét változtathatja meg, hogy télen egyre ritkábban és kevésbé fagynak be a tavak. Egy új tanulmány szerint a jég örökre eltűnhet több tízezer tóról, és a hidrológiai következmények a vízi infrastruktúrára is katasztrofális hatással vannak.
Hiába a világtalálkozóra kitalált marketingduma, ha a vízhatalmilag releváns adatokat nézzük, az éllovasok helyett a sereghajtók közt vagyunk Európában, miközben az egekig magasztalt vízközmű-rendszereink szabályosan haldokolnak.