A szocioszexuális viselkedés általános az emberszabásúak körében, állítja a Royal Society Open Science folyóirat márciusi számában publikált tanulmány, amely amerikai, brit, holland és német kutatók legújabb megfigyelési eredményeit és az azokból levont következtetéseit ismerteti.

A szerzők arra keresték a választ, hogy milyen szerepet töltenek be a bonobók (Pan paniscus) és a csimpánzok (Pan troglodytes) vadon élő közösségeiben az olyan, szocioszexuális viselkedésként definiált, páros vagy épp csoportos interakciók, amelyek skálája a baráti birkózástól az intimebb ölelkezésen át a genitáliák változatos ingerléséig, illetve a „nem szaporodási célból” történő behatolásokig terjed – írja a Cosmos.

A Kongói Demokratikus Köztársaság és Zambia egy-egy vadrezervátumában élő 53 bonobó és 75 csimpánz több, min fél éven át tartó terepi megfigyelése egyértelműen leszámolt azzal a közkeletű vélekedéssel, amely szerint a bonobók az állatvilág szexmániás pacifistái, a csimpánzok pedig terrorista közösségekben élő emberszabású erőszaktevők. Kiderült ugyanis, hogy mindkét faj mindkét neme kifejezetten szívesen fogadta a szexuális töltetű közeledést, amely az egyéni és csoportkötődés erősítése mellett a konfliktusok békés elsimítását, a feszült helyzetek oldását, a stressz levezetését szolgálta, függetlenül attól, hogy különböző vagy épp azonos neműek vettek részt az interakcióban.

Meglepő, hogy míg a bonobók jellemzően a genitális szórakoztatásra törekednek, addig a csimpánzok repertoárján más testtájak is szerepelnek, a kényeztető érintésekhez pedig végtagjaik mellett szájukat módszeres rendszerességgel használják, állítják a Cosmos magazinnak nyilatkozó kutatók. A csoporton belüli konfliktusok közül a könnyen elmérgesedő, durva agresszióba torkolló rangsorvitáknál mindkét fajnál megfigyelhető, hogy a felek végül nem a harcot, hanem a szexet választják, a csimpánzoknál általában a rivalizáló hímek, a bonobóknál pedig a nőstények esnek így egymásnak.

A tanulmány szerzőgárdája úgy véli, a most közölt kutatási eredményeik arra is rávilágítanának, hogy a hominidák evolúciójában a szocioszexuális viselkedés a társas kapcsolatok szabályozását meghatározó tényező.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A röptében szaporodó sarlósfecskétől a szexmániás erszényesmenyétig – pompás gyerekkönyv jelent meg az állatok szerelmi életéről

Vajna Tamás tudomány 2020. május 23.

Mennyit szexel a panda, és mennyit a bonobó? Miért hágja meg a hím tengerimalac a hím tengerimalacot? Tudományosan korrekt és gyakran még vicces is Az állatok szerelmi élete című, 12-től 104 éveseknek szánt ismeretterjesztő könyv magyar fordítása.