Az emberi nyelv egyik legfontosabb jellemzője, hogy egyes hangok kombinálásával azoknak új értelmet lehet adni. Kutatók most bonobóknál azonosították ezt az alapelvet, de nem sikerült minden szakembert meggyőzniük.
A kongói bonobók és a zambiai csimpánzok szocioszexuális viselkedése kétségtelenül az egyik legbékésebb módja a csoporton belüli konfliktusok kezelésének.
Az emberek képesek felmérni, hogy mivel van tisztában a beszélgetőpartnerük, és ehhez mérten képesek alakítani a kommunikációjukat is. Egy friss kutatásból kiderült, hogy a bonobók is képesek erre, ha a kísérlet végén megkapják a jutalmat.
A terepi megfigyelések összehasonlító elemzése szerint 2,8-szer többször kerítenek sort agresszív inzultusra.
A világ ismert kobalt- és mangánkészletének fele az érzékeny afrikai ökoszisztémák alatt található.
Ezzel a főemlősök dicsekedhetnek a leghosszabb távú memóriával az emberen kívül. Volt olyan példány, amelyik 26 év után is felismerte a társait.
Mi köze a D-vitaminnak a bőrszínünkhöz? Mennyire határozza meg az emberi bőr színét a földrajzi elhelyezkedés? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
Egy új kutatás az emberszabású majmok társas interakcióit vizsgálta; ezek szerint a bonobók sokkal illedelmesebbek egymással, mint a csimpánzok.
Első alkalommal figyelték meg, hogy egy főemlős direkt jódot, pontosabban jódtartalmú növényt fogyaszt. A kutatók szerint az ember is vízinövényekkel fedezhette a szükségleteit, ez tehette lehetővé az agy fejlődését a vízparti területeken.