Már most sincs elég ember és pénz a vörös farkas (Canis rufus), az akikiki-madár (Oreomystis bairdi) és a feketelábú görény (Mustela nigripes) megóvására, a helyzet a jövőben pedig még rosszabbra fordulhat – nyilatkozta a Guardiannek Noah Greenwald, a Center for Biological Diversity veszélyeztetett fajokkal foglalkozó igazgatója. Az elnök új rendelkezései miatt a vadvédelmi szolgálatoknál egymást érik az elbocsátások, a létszámstop miatt pedig a különböző szezonális munkákra sem vehetnek fel munkatársakat.

Greenwald szerint az amerikai kormányzat több fronton is gátolja az 1972-ben meghozott veszélyeztetett fajokról szóló törvény működését, a cél pedig a gáz- és olajkitermelés felgyorsítása, ami miatt felül fogják vizsgálni a tengeri emlősök védelméről szóló törvényt is. Az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal új vezetője, Lee Zeldin már februárban nyilvánvalóvá tette, hogy mit tart fontosnak: a tiszta víz és levegő mellett, amihez minden amerikainak joga van, az elsődleges cél az amerikai ipar felvirágoztatása.

Környezetvédelmi akadályok

Úgy tűnik, hogy ennek a kormányzat szemében az egyik legfőbb akadálya a környezetvédelem, ami Zeldin szerint a Biden-adminisztráció idején elfogult, ideológiai alapon működött, ráadásul drága is. A veszélyeztetett fajokról az Isten-bizottságnak (God Squad) nevű hétfős testület dönt, ami azért kapta ezt a nevet, mert teljes fajok fennmaradása múlik rajta, és bár korábban a bizottság nem hozott olyan döntést, ami miatt kipusztult volna valami, Greenwald szerint ez szinte bizonyosan be fog következni.

A testületet eddig akkor hívták össze, ha egy veszélyeztetett faj és a közérdek olyan komoly ellentétbe került, hogy mérlegelni kellett a környezetvédelmi szempontok hátrasorolását, de ez eddig mindössze háromszor fordult elő. A bizottság egy esetben engedte a környezetvédelmi szempontok sérelmét: ekkor egy gát építésekor az ott élő gémek jogai sérültek, a tervezett építkezést azonban úgy módosították, hogy biztosítsák a veszélyeztetett faj túlélését.

Trump új rendelete szerint a bizottság ezentúl nem szükség esetén, hanem negyedévente ülésezik majd, ha pedig ilyenkor nem merülnek fel veszélyeztetett fajokról szóló kérdések, az „energetikai infrastruktúrát akadályozó tényezőket” kötelesek azonosítani. Az eddigi kirúgások sem jelentik az elbocsátások végét, a kormányzat 40 százalékos leépítést tervez a hal- és vadvédelmi szolgálatoknál.