„We will drill, baby, drill!” - lelkendezett Donald Trump a beiktatásán, ahol bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép a párizsi egyezményből és a WHO-ból is, és nemzeti energiavészhelyzetet vezetett be, ami miatt azt ígérte, hogy az ország fokozza az olajkitermelését, ez pedig egy eddig sosem látott aranykorhoz vezet majd. A járványügy, a klímavédelem és a USAID mellett csakhamar az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) is megkapta a magáét: aligha meglepő, hogy az elnök itt is leépítéseket jelentett be – első lépésként 388 alkalmazott kirúgását jelentették be, de valószínű, hogy ezt továbbiak követik majd. De mi a baja az elnöknek a hivatallal?

Ideológiailag elfogult

Elsősorban azt, hogy drága, másodsorban pedig azt, hogy szerinte veszélyt jelent Amerika gazdasági felvirágoztatására. A Biden-adminisztráció alatt hozott intézkedéseket Trump elhibázottnak és elfogultnak tartja, és ezt a véleményt Lee Zeldin, az EPA új igazgatója is osztja: szerinte a hivatal korábbi programjai „ideológiailag vezéreltek” voltak, nem szakmai szempontokat követtek. Zeldin emellett azzal is megvádolta az előző kormányt, hogy 20 milliárd dollárt loptak el a hivataltól. A hivatal vezetője egy korábban előkerült felvételre hivatkozva azt állítja, hogy az EPA munkatársai a Trump beiktatása előtti időszakban „menekítették az aranyat a süllyedő Titanicról”, a pénzt pedig „szélsőbalos aktivisták” kapták meg.

„Az elmúlt években folyton arról volt szó, hogy mindjárt vége lesz a világnak a klímaváltozás miatt” – magyarázta Zeldin a Breitbartnak adott interjújában, ahol azt is kifejtette, hogy a világ bizony még mindig itt van. Az EPA vezetője azt is elmondta, hogy Trump eddig is sokat beszélt a „klímakamuról”, de ez nem jelenti azt, hogy ne érdekelné a környezetvédelem: szerinte az amerikai elnöknek fontos, hogy minden amerikai tiszta levegőhöz és tiszta ivóvízhez jusson, de emellett fontos neki a gazdasági fellendülés és az is, hogy mindenki tudja fűteni az otthonát télen, és olyan autót vásárolhasson magának, amilyet akar (ezzel a Biden-kormányzat elektromos autók vásárlását ösztönző intézkedéseire utalt).

A Nagy Amerikai Visszatérés 5 pontja

Zeldin az elnök kívánságainak megfelelően a Nagy Amerikai Visszatérés egyik motorjaként tekint az EPA-ra, a programját pedig öt pontban foglalta össze:

• Tiszta levegőt, földet és vizet minden amerikainak!
• Állítsuk vissza az amerikai energiafölényt!
• Merjünk változtatni a szabályokon és együttműködni a többi hivatallal!
• Tegyük a világ vezető AI-hatalmává az Egyesült Államokat!
• Védjük meg az autóipari munkahelyeket, és teremtsünk újakat!

Az már messziről is látható, hogy az első programponton kívül a Zeldin által vizionált Amerikai Környezetvédelmi Hivatalnak nem sok köze van a környezetvédelemhez, de a hivatal új vezetője mindenkit megnyugtatott: a fő cél továbbra is a konzerváció, hiszen ez minden konzervatív számára kiemelkedő fontosságú.

Persze csak akkor, ha ez nem kötődik mindenféle gyanús ideológiához, Donald Trump ugyanis múlt pénteken már beígérte az amerikai veszélyeztetett fajokról szóló törvény (ESA, Endangered Species Act) felülvizsgálatát is, az egyes populációk védelméről döntő bizottságot pedig a saját embereivel töltötte fel. A „God Squad” néven is emlegetett bizottság elvileg dönthet úgy is, hogy a továbbiakban nem biztosítja egy-egy faj védelmét, erre azonban a törvény 1972-es elfogadása óta nem volt példa, a konzervációbiológusok most viszont attól tartanak, hogy a sokat emlegetett gazdasági érdekekre hivatkozva akár ez is előfordulhat.

DEI-para

A többi hivatalhoz hasonlóan az EPA-t is utolérte a DEI-programok kisöprése: az elnök egyik első rendelete szerint minden állami cégnél azonnali hatállyal fel kell függeszteni a diverzitást, méltányosságot és inkluzivitást elősegítő programokat, ha pedig valaki netán azon kapja egy kollégáját, hogy titokban mégis ezeket a célokat akarja elősegíteni, azonnal jelentse fel.

A program sikeresnek tűnik, a meghirdetését követően nem sokkal létre is jött a DEI Watch List nevű weboldal, ahol olyan kormányzati dolgozók fényképét, nevét és nyilvános adatait tették közzé, akik ilyesmiben mesterkedtek, vagy épp a demokratáknak adományoztak. Egy, a Nature-nek név nélkül nyilatkozó EPA-alkalmazott szerint a listán közeli barátai is szerepelnek, és szerinte valószínű, hogy a hivatal munkatársai közül is sokan felkerülnek majd rá, ha a hivatal még inkább a Trump-kormányzat célkeresztjébe kerül.

A cikk szerint a hivatal dolgozói úgy érzik, hogy megtámadták őket, a bizonytalanság pedig Russell Vought-nak, az Egyesült Államok Igazgatási és Költségvetési Hivatalának igazgatójának köszönhető: ha bizonytalanságban tartják az állami dolgozókat, esélyes, hogy többen felmondanak közülük, így jobban lehet spórolni is. Ez a lépés is megfelel a Project 2025 nevű jobboldali forgatókönyvnek, amiről Donald Trump azt állította, hogy semmit nem tud róla, mégis egyre több mindent valósít meg belőle.

A New York Times cikke szerint az amerikai elnök nem mindig követi betű szerint a forgatókönyvet, az EPA esetében mégis úgy tűnik, hogy nem nagyon akar eltérni tőle. A Project 2025-ben a hivatal környezeti igazságossággal foglalkozó munkatársainak kirúgása szerepel az első helyen, és akármi is vár még a környezetvédelmi hivatalra, az ő felfüggesztésük már meg is történt, méghozzá a DEI-ellenes tisztogatásra hivatkozva.

Minden amerikai, kivéve a szegények

A DEI-ellenes fellépést Zeldin demokratikus fordulatként ünnepli: ígérete szerint a hivatal vezetőjeként jól fog sáfárkodni a környezetvédelemre szánt pénzekkel, és mindent megtesz azért, hogy bőrszíntől, vallástól, anyagi háttértől és hitvallástól függetlenül minden amerikai tiszta levegőhöz és vízhez juthasson.

A helyzet viszont nem ilyen egyszerű: az a 171 alkalmazott, akit februárban kötelező szabadságra küldtek, javarészt olyan projekteken dolgozott, amelyek a környezetszennyezésnek és a klímaváltozásnak különösen kitett szegény közösségek védelmével foglalkoztak. Az anyagi háttér ezekben az esetekben egyáltalán nem mindegy: a Világgazdasági Fórumtól az IMF-en át az ENSZ-ig nagyjából mindenki egyetért abban, hogy a klímaváltozás sokkal súlyosabban érinti a szegényeket, mint a gazdagabbakat. A környezetszennyezésről nem is beszélve, az alacsonyabb bevétellel rendelkezők közül ugyanis sokkal többen lélegeznek rossz minőségű levegőt, mint a gazdagabbak közül – és ez nem csak a szennyezett országokra igaz, hanem akár az Egyesült Államokon belül is megfigyelhetők különbségek.

Zeldin ezt is vitatja: a Breitbartnak azt nyilatkozta, hogy az Amerikában termelt fosszilis energia egész egyszerűen nem olyan szennyező, mint a máshol termelt, egészen egyszerűen azért, mert Amerika ezt is jobban csinálja. Az EPA vezetője szerint ez az egész klímahisztéria túlságosan fel van fújva – ami nem is csoda, mert bár a szenátusi meghallgatásán nem tért ki a klímaváltozásról alkotott nézeteire, korábban már kiderült, hogy ezt az egészet valamilyen liberális hazugságnak tartja.

A klímavédelem újratervezése

Ennek megfelelően a hivatal élén az egyik legfőbb célkitűzése az EPA működésének egyik legfőbb alapját jelentő „endangerment finding” (EF) újraértékelése. Ez azt mondja ki, hogy az üvegházhatású gázok károsak az egészségre, és jogalapot ad a hivatalnak arra, hogy szabályozhassa ezek kibocsátását. A jelentés három olyan területet határoz meg, amelynek az EPA beleszólhat a működésébe: a gépjárművekét, az erőművekét és a gyárakét, a Nagy Amerikai Visszatérésben pedig az EPA támogatásával éppen ezeket a területeket kívánják fejleszteni.

A dokumentum kimondja, hogy az üvegházhatású gázokról nemcsak joggal feltételezhető, hogy veszélyeztetik az ember egészségét, de az amerikai állampolgárok egészségére veszélyt jelenthet az országon kívülről érkező szennyeződés is (az tehát, hogy Zeldin szerint az amerikai fosszilis szennyezés jobb, mint a világ többi szennyezése, ebből a szempontból mindegy is; mindenesetre valószínűleg nem véletlen, hogy az EF felülvizsgálatát tervezik). Az EF ráadásul meglehetősen tág lehetőségeket is biztosít a környezetvédelmi hivatalnak a cselekvésre: azt sem kell bizonyítania, hogy az okozott egészségügyi problémákért legfőként az a szennyezés tehető felelőssé, amelynek a visszafogását írja elő, elegendő azt, hogy jelentősen hozzájárul az egészségre káros légszennyezéshez. A 2009-ben közzétett dokumentum megállapításait többen is vitatták, de több felülvizsgálata során is arra jutottak, hogy tudományosan megalapozott.

Veszélyes ideológia

Ha Trump valóban a Project 2025 forgatókönyvét követi (legalábbis részben), az további aggodalmakat vet fel: a veszélyeztetett fajok sorsáról döntő bizottság összeállításakor felmerült az is, hogy a szakértelem veszélyes ideológiának számít, ezért a terv szerint kerülni kell, hogy szakvéleményekre alapozva hozzanak döntést. Ezt több környezetvédelmi szakértő is rendkívül hülye ötletként értékelte, és bár ez szó szerint nem hangzott még el, Zeldin környezetvédelemről szóló bejelentésébe nem nehéz belelátni, hogy itt ki nem rúg majd labdába.

Az öt pillér közül az első ismertetésekor az EPA vezetője úgy fogalmazott, hogy a környezetvédelemben „halászok, vadászok és más, a környezet iránt elkötelezett emberek” véleményére támaszkodnak majd, ami ugyan lehet csak a választókat célzó szóvirág is, de az nem sok jót ígér, hogy az elnök az előző ciklusa alatt is gyorsan megszabadult az EPA munkáját segítő független szakértőktől, és a saját szimpatizánsaival és a fosszilis iparban érdekelt üzletemberekkel pótolta őket. Úgy tűnik, hogy a történelem ezúttal ismétli magát: a Zeldin által emlegetett halászok és vadászok mellett a fosszilis energiaipar képviselői is felbukkantak az ESA bizottságában, és valószínűtlen, hogy az olajban gazdag Alaszkában vagy bárhol máshol megfeledkeznének Trump jelszaváról: „drill, baby, drill!”.

Innen szép nyerni

Tom Burke egykori állami alkalmazott közegészségügyi szakértő, a Johns Hopkins Egyetem emeritus professzora szerint félő, hogy a nézőpontváltás helyrehozhatatlan, generációkon átívelő károkat okoz majd az amerikai környezetvédelemben. Donald Trump első ciklusában hasonlóan járt el, mint a mostaniban, csak akkor Barack Obama környezetvédelmi intézkedéseit igyekezett mindenáron visszafordítani, most pedig Joe Biden örökségétől próbál szabadulni. Burke szerint a mostani intézkedésekben a legijesztőbb a tudománytagadás: az már önmagában vérfagyasztó, hogy az EPA élére egy klímaszkeptikust neveznek ki, miközben a klímaváltozás hatása vitathatatlan, amit az elmúlt évek extrém időjárása teljesen nyilvánvalóvá is tett. Zeldin kinevezését az EPA élére határozott visszalépésként értékelte, de mint mondta, látott már ilyet: az előző Trump-kormányzat előtt a Reagan-adminisztráció is igyekezett visszafogni a hivatal hatáskörét, a tudósok azonban állami szinten ellenálltak.

Hogy a mostani létszámcsökkentésnek mi lesz az eredménye, azt még csak találgatni lehet: az áramvonalasított közigazgatás elvének megfelelően négy távozó közalkalmazott helyére csak egyet lehet felvenni, a kinevezéseket pedig Elon Musk, illetve a hatékonyság növelésével megbízott DOGE hagyja majd jóvá. Ide tartoznak majd a tudósok is, vagyis azok, akiket Zeldin többnyire ideológiailag elfogultnak tart, és akiket a DEI Watch List is a célkeresztjébe vesz, ha azzal gyanúsítják őket, hogy a demokratákkal szimpatizálnak. Az EPA kutatási-fejlesztési részlege (Office of Research and Development, ORD) már az előző Trump-kormányzat idején is erős ellenszélben dolgozott, amelynek következtében több örök vegyi anyag veszélyességéről is későn adhattak csak ki tájékoztatást (ami mögött a Science szerint az olajlobbi érdekei állhattak), a helyzet azonban már most rosszabbnak tűnik a hivatal szempontjából, mint az előző Trump-adminisztráció négy éve alatt. Nicole Cantello, a közigazgatási alkalmazottak szakszervezetének (AFGE) egy helyi vezetője szerint az a chicagói iroda, amelyet ő képvisel, néhány hét alatt a dolgozók 20 százalékát is elveszítheti – ez nagyobb lemorzsolódás, mint amit 2017 és 2021 között tapasztaltak a hivatalnál.

Burke szerint azért nincs minden veszve: ahogy Reagant, úgy Trumpot is túlélheti az EPA, méghozzá azért, mert született optimistaként úgy értékeli, hogy a dolgok általában akkor alakulnak a legjobban, amikor a legrosszabbnak tűnnek – kár, hogy az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal esetében Zeldin programjából csak annyi kötődik a környezetvédelemhez, hogy beszélnek majd néhány halásszal. Igaz, épp innen lesz szép nyerni.