Az Exeteri Egyetem 19 ország 1200 profi és műkedvelő úszójának bevonásával folytatott kutatása szerint a szabad ég alatti tempózás a zárt térhez képest jelentősebb mértékben javítja a közérzetet és csökkenti a stresszt, a mentális egészségre gyakorolt kedvező hatás még ennél is erősebb, ha valaki egy folyó, tó vagy tenger, illetve óceán habjait szeli rendszeresen – olvasható az egyetem honlapján megjelent sajtóközleményben.

A Journal of Environmental Psychology folyóiratban megjelent tanulmányukban a kutatók a pozitív hatást meglepetésre elsősorban nem a természeti környezettel magyarázzák. Szerintük a mentális hatásmechanizmus két meghatározó faktora a csak és kizárólag a nyílt vadvizekben megtapasztalható, illetve átélhető autonómia és kompetencia érzése. Mint írják, „a nyíltvízi úszók nagyobb függetlenségről és a közeg, valamint testük felett gyakorolt uralomról számoltak be, márpedig ez két tényező meghatározója a jólétnek”.

A kutatás egyik nem várt eredménye ugyanakkor, hogy azok a kiváló úszótudású amatőrök és profik, akik a barátságtalanabb vízviszonyokat és kockázatosabb helyzeteket is be-bevállalják, a kellemes érzetekein túl fokozott szorongásról is beszámoltak a kutatóknak.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A gyerekek vízbiztonságát elsősorban az határozza meg, hogy milyen családba születnek

Kun Zsuzsi tudomány 2022. december 9.

A felmérés Amerikában hívta fel a figyelmet arra, hogy a latin- és afroamerikai családokban születő gyerekeknek csak a töredéke tanul meg úszni, így nagyobb veszélynek vannak kitéve, mint a fehér családokba születő társaik.

A hosszú űrutazások épp úgy összezsugorítják a szívet, mint a maratoni úszás

Hegyeshalmi Richárd tudomány 2021. március 30.

A súlytalanság miatt a szívnek nem kell felfelé pumpálnia a vért, ami hosszú távon az izomszövetek elsorvadásához vezethet. Bár a vizsgált alanyok szíve visszanyerte az eredeti formáját, miután visszatértek a szárazföldre, a jelenség komoly egészségügyi kockázatokkal járhat.