A NASA február közepén 3,1 százalékos esélyt adott arra, hogy a Földbe csapódik a 2024 YR4 jelű kisbolygó, de néhány vidám, világvégevárással telt nap után ezt nullára módosították. Igaz, hogy a becsapódásakor a kisbolygó csak „helyi szintű pusztítást” okozott volna, de a csillagászok azért változatlanul rajta tartják a szemüket: Hugh Lewis, a Southamptoni Egyetem űrtudományi szakembere szerint a James Webb infravörös tartományú megfigyelései felbecsülhetetlen értékű adatokkal szolgálnak majd az aszteroida méretéről és összetételéről.

A James Webb éppen emiatt készített feltételeket a 2024 YR4-ről. Andy Rivkin, a Johns Hopkins University csillagásza szerint a NIRCam (Near Infrared Camera, közeli infravörös kamera) felvételeivel a kisbolygóról visszavert fényt lehet mérni, ebből pedig az aszteroida összetevőire lehet következtetni, a másik használt műszerrel, a MIRIvel (Mid-Infrared Instrument, közép-infravörös kamera) pedig a kisbolygó által leadott hőt, amiből meg lehet állapítani a pontos méretét.

Hatvan méteres, kövek borítják

A mérésekből kiderült, hogy a rettegett 2024 YR4 hatvan méter átmérőjű, vagyis Rivkin szerint a mérete körülbelül megfelel egy 15 emeletes épületének. A kisbolygó felmelegedésének és lehűlésének mintázataiból Rivkin arra következtet, hogy a felszínét kicsi, nagyjából ököl nagyságú kövek borítják, és rendkívül gyorsan forog.

Bár a 2024 YR4 elkerüli a Földet, a mostani mérések hasznosak lehetnek egy következő potenciálisan veszélyes aszteroida felbukkanásakor. Rivkin szerint annyi mindenképpen kiderült belőle, hogy milyen adatokat szolgáltathat a James Webb, ahogyan az is, hogy milyen felépítése lehet egy hasonló méretű aszteroidának, ezek pedig mind hozzájárulhatnak a becsapódás elleni védekezéshez.