Már több mint 3 százalék az esély arra az amerikai űrügynökség szerint, hogy hét év múlva becsapódik a Földbe a 2024 YR4 jelű kisbolygó. A NASA Földközeli Objektumokat vizsgáló központja (CNEOS) szerint a 2032. december 22-ei ütközés kockázata már 3,1 százalékra tehető, ami bekövetkezte esetén helyi szintű pusztítást okozna.

A nagyjából 55 méter átmérőjű, vagyis a budapesti Anker–palota magasságával vetekedő kisbolygó a LiveScience keddi cikke szerint becsapódása esetén közel 8 megatonnányi energiát bocsátana ki, 500-szor többet, mint amennyi a hirosimai atomtámadás során felszabadult. A becsapódás esélye és a pusztító ereje alapján az égitest által jelentett kockázatot a kutatók a 10 fokú Torino-skálán (ahol az 1-es a legalacsonyabb és a 10-es a legmagasabb), jelenleg 3-asra értékelik.

Bár a kisbolygó túlságosan kicsi ahhoz, hogy globális kataklizmát okozzon, ha lakott terület közelében csapódik be, akár egy városnyi területet is elpusztíthat. Az égitest a jelenlegi pályadatok alapján a NASA szerint a Csendes-óceán keleti részén, Dél-Amerika északi részén, az Atlanti-óceánon, Afrikában, az Arab-tengeren és Dél-Ázsiában érhet földet. Egy parányi esély még arra is van, hogy a 2024 YR4 nem a Földet, hanem a Holdat találja el.

A New Scientist szerint a csillagászok decemberben sejtették először, hogy a kisbolygó a Föld felé tarthat. Január végére, ahogy korábban megírtuk, az ütközés esélye 1 százalék fölé nőtt, bár a szakemberek akkor hangsúlyozták, hogy a 2024 YR4 pályájának precízebb meghatározása valószínűleg kizárja majd a becsapódás esélyét – ami továbbra is a valószínűbb forgatókönyv. Az égitest megfigyelését nehezíti, hogy jelenleg távolodik a Földtől és legközelebb 2028-ban közelíti meg bolygónkat, akkor még biztonságos távolságban.

„Csak azért, mert az elmúlt héten nőtt [a becsapódás esélye], az nem azt jelenti, hogy ez folytatódni is fog” – mondta a portálnak High Lewis, a Southampton-i Egyetem űrtudományi szakembere. Lewis szerint a következő hónapokban a kisbolygó megfigyelésébe bekapcsolódó James Webb űrtávcső infravörös tartományú megfigyelési kulcsfontosságú információkkal szolgálnak majd a kisbolygó méretétől és összetételéről. Ezekből a kutatók pontosabb képet kapnak majd egy esetleg becsapódás hatásairól, és arról, hogy mi lenne a legjobb megoldás a kisbolygó eltérítésére.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: