Hétfő délután régóta nem látott mértékű áramszünethullám söpört végig Spanyolországon és Portugálián, aminek következtében több millióan maradtak áram, internet és térerő nélkül.

Bár a dél-európai áramkrízis pontos okai még nem teljesen ismertek, de az már biztosnak látszik, hogy elsősorban a levegő gyors hőmérséklet-változása és az ebből eredő hálózati instabilitás idézhette elő. A Másfélfok klímablog kedd reggeli cikke szerint egyre több napon belüli nagy hőmérsékleti ingadozást és ezzel a spanyolországihoz hasonló áramkimaradásokat és többlethalálozást hozhat a klímaváltozás.

Szabó Péter, éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza, az Országos Meteorológiai Szolgálat és a Nemzeti Alkalmazkodási Központ korábbi szakértője és Pongrácz Rita, meteorológus, hidrológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének adjunktusa megfigyeléseken alapuló reanalízis adatbázis alapján azt vizsgálta, hogy mely hónapokban fordulnak elő gyors, 3 órán belüli melegedések.

Kiderült, hogy a legtöbb ilyen nap márciusban és áprilisban, illetve szeptemberben és októberben fordul elő, de az igazán nagy (7 Celsius-fok feletti) 3 órán belüli melegedések főként márciusra és októberre jellemzők, elsősorban a reggel 8 és 11, másodsorban az 5 és 8 óra közötti időszakban. A kutatók azt is vizsgálták, hogy hogyan változott a jelen (2005–2024) a múlthoz (1971–1990) képest: a legnagyobb növekedés áprilisban történt, ugyanakkor a legtöbb gyors melegedés továbbra is márciusban fordul elő. Éves szinten az igazán nagy 3 órán belüli melegedésekből jelenleg már átlagosan 7 nappal több következik be, mint néhány évtizede – ez közel 40 százalékos növekedést jelent.

Hőmérsékleti hullámvasút

„A március, április, illetve szeptember és október hónapok elemzése alapján ezek a gyors melegedések a klímaátlaghoz képest melegebb periódusokban (amelyből a globális klímaváltozás miatt egyre több van), illetve egy hideg időszakot követő erőteljesebb felmelegedés során fordulnak elő. Ez összhangban van egy nemzetközi kutatás eredményével, amely európai nagyvárosok esetében kimutatta, hogy meleg anomáliák idején gyakoribbak a napon belüli nagyobb hőmérséklet-ingadozások” – írják a kutatók, akik a gyors hűlés vizsgálatához más módszertant alkalmaztak.

A március és október közötti hónapokra elvégzett korrelációvizsgálat alapján arra jutottak, hogy „tavasszal és ősszel – a melegedéshez hasonlóan – ezek is leginkább a meleg anomáliák alatt fordulnak elő, különösen akkor, ha a talaj száraz. A másik gyakori kiváltó ok nyáron jelentkezik, amikor egy-egy hőhullámot követően (lehűléssel járó frontokból vagy zivatarokból) csapadék érkezik térségünkbe. Ehhez a magyarázathoz is kapcsolódik egy nemzetközi tanulmány, amely szerint a felhőzet csökkenése és a talajnedvesség változása jelentősen befolyásolja a napon belüli hőmérsékleti ingadozásokat”.

A kutatók forgatókönyvet készítettek kiderítendő, hogy mi történik akkor, ha az üvegházhatású gázok jelenlegi kibocsátási trendje 2050-ig folytatódik.

Következtetések

A kutatók szerint egyértelmű, hogy a „döntéshozóknak az alkalmazkodási stratégiák kidolgozásakor a hőhullámok mellett egyre inkább számolniuk kell a gyors napon belül hőingadozások egészségügyi és egyéb közvetett hatásaival is. Mindez egyértelművé teszi, hogy a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok antropogén kibocsátásának azonnali, globális csökkentése mindannyiunk érdeke”.

Többek közt azért, mert

• a gyors hőmérséklet-ingadozások erősen veszélyeztetik az olyan kritikus infrastruktúrák működését, mint a nagyfeszültségű elektromos hálózatok. Az április végi, Spanyolországot és Portugáliát érintő áramszünetet a levegő gyors hőmérsékletváltozása és az ebből eredő hálózati instabilitás idézhette elő, ez pedig a rendszer összetettsége miatt káoszhoz vezetett;
• az energiarendszert is megterhelhetik, hiszen gyorsan változó hűtési vagy fűtési igények jelentkezhetnek;
• a hatások súlyosabban érintik a szegényebb rétegeket és egyes népcsoportokat, továbbá a városi lakosságot, akik egyébként is jobban szenvednek a hőhullámoktól;
• a jelentős napon belüli hőingás fokozza a halálozási kockázatot, különösen szív- és légzőszervi betegségek esetén, ami plusz terhet róhat az egészségügyi rendszerre.