Egy frissen megjelent tanulmány szerint az anemónák (Radianthus magnifica) és a velük szimbiózisban élő narancs bohóchalak (Amphiprion percula) hasonló választ adnak a klímaváltozás kihívásaira: egyre kisebbek lesznek. Ez a bohóchalnak azért is jó, mert így jobban elfér a szintén zsugorodó virágállat csápjai között.

Melissa Versteeg, a tanulmány vezető szerzője szerint a bohóchalak tanulmányozása nemcsak a bohóchalakról árul el sokat, hanem arról is, hogy a természet hogyan alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez, és ez nemcsak a hőmérsékletről szól: a halak mérete a szociális státuszuktól is függ, a domináns hímek nagyobbak, mint a többi állat, de csak akkora, hogy még elférjen az anemóna csápjai között.

A kutatók 134 bohóchalat figyeltek meg öt hónapon keresztül, és 4-6 naponta megmérték a víz hőmérsékletét is. A vizsgálat éppen egy hőhullám idején zajlott, és kiderült, hogy a felmelegedéssel egy időben a halak összemennek: nemcsak soványabbak lesznek, hanem a hosszuk is megváltozik.

Globális zsugorodás

Nem hiába zsugorodnak, a kutatók szerint ez 78 százalékkal növeli a túlélési esélyeiket. Mint kiderült, nemcsak a domináns hím megy össze, hanem az a hal is, amelyikkel párosodik.

Versteeg szerint a jelenség ugyan érdekes, de nem példa nélküli, a tengeri leguánoknál például megfigyelték, hogy az állatok környezeti stressz hatása alatt szintén összemennek, de hogy ez pontosan hogy történik, az egyelőre nem világos.

A 134 megfigyelt hal közül 100 mérete csökkent, ami azt is jelenti, hogy széles körben elterjedt jelenségről van szó, legalábbis a bohóchalak között, de ugyanez magyarázhatja azt is, hogy számos halfaj mérete világszerte csökken, miközben másoké nő. Az anemónák esete sem egyedi, a hőstresszre az egyes fajok eltérően reagálnak, az ökoszisztémák változásával pedig az életfeltételek is megváltoznak.

Egy 2023-as kutatás szerint viszont ez nem jelenti azt, hogy a biomassza mennyisége is változna: az egyre zsugorodó halak élőhelyén több más apró élőlény jelenik meg, amelyek az erőforrásokért versengenek velük. A kisebb testméret viszont nem mindig jó hír, ezért Versteeg lehetségesnek tartja azt is, hogy a túlhalászat és a felmelegedés mellett ez is hozzájárulhat a tengeri ökoszisztémák pusztulásához.