Szokatlanul szimmetrikus kozmikus gömböt pillantottak meg csillagászok
Egy nemzetközi kutatócsoport egy szinte tökéletes kozmikus gömböt pillantott meg a Tejútrendszerben – írta meg szerdán a LiveScience. Az objektum egy több szempontból különleges szupernóva-maradvány lehet.
Miroslav Filipovic, a Nyugat-Sydney-i Egyetem csillagásza és kollégái a gömböt a görög tökéletes szó után Teleios-nak nevezték el. Az objektumot az Ausztrál Négyzetkilométeres Hálózati Helykereső (ASKAP) rádióteleszkóp-hálózat segítségével fedezték fel, még 2024-ben, amiről most számoltak be a május elején az arXiv-ra feltöltött preprintjükben. A gömb több tucatszor nagyobb Naprendszerünknél, átmérőjét a kutatók 45,6-156,5 fényévre teszik.
A szupernóva-maradványok látványos kozmikus struktúrák, amiket egy, a tér minden irányába terjedő lökéshullám alakít ki a felrobbanó csillagról leváló, valamint a csillagközi térben található anyagból. A legtöbb szupernóva-maradvány így közel gömb alakú, de a Teleioséhoz hasonló mértékű szimmetria ritkának számít. „Ez az objektum figyelemreméltó körszimmetriát mutat, ami miatt az egyik legkörszimmetrikusabb ismert szupernóva-maradvány a galaxisban” – írták tanulmányukban a kutatók.
A Teleios egyediségét fokozza, hogy különösen halvány a többi szupernóva-maradványhoz képest. Ez a formájával együtt arra utalhat, hogy nagyon fiatal lehet. Mivel nagyon halvány, egyelőre nem sikerült kideríteni, hogy a szupernóva-maradvány pontosan milyen messze van tőlünk, de annyi biztos, hogy a galaxisunk külső szegletében található, nagyjából 7170-25100 fényév távolságban.
Egy ennyire szimmetrikus szupernóva-maradvány keletkezésére két mód van: egy mag-összeomlással járó szupernóva, amikor egy nagy tömegű vörös óriás csillag robban fel és nagy lökéshullámot produkál, vagy egy kettős csillagrendszerben keringő fehér törpe még hevesebb felrobbanása, amit a kutatók Ia típusú szupernóvának neveznek. A Teleios esetén, ami a galaxisunk fősíkja alatt helyezkedik, utóbbi forgatókönyv tűnik valószínűbbnek – ebben a régióban ugyanis kevesebb a vörös óriás csillag.
* * *
Erős témát választottunk megint, az immár 105 éves trianoni béke körülményeit, traumáját, máig ható geo- és nemzetpolitikai következményeit, valamint modernizációellenes hatásait vizsgáljuk a júniusi, csak Qubit+ tagoknak meghirdetett, exkluzív tudományos estünkön, a tizenegyedik Qubit Live-on.
Velünk lesz Ungváry Krisztián történész, egyetemi tanár, lapunk állandó szerzője, Ablonczy Balázs történész, az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék habilitált egyetemi docense, Hatos Pál történész és jogász, az NKE Eötvös József Kutatóközpontja Közép-Európa Intézetének vezetője és Török-Illyés Orsolya színművész. Ha nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel mielőbb a Qubit+-ra!
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: