A texasi Krystal DeVos mindössze a terhesség 23. hetében járt, amikor megszülte lányát, az alig fél kilogramm súllyal született Elianát. A kislány az újszülöttek intenzív osztályán súlyos nyaki fertőzést kapott, ami szepszissé fajult, és ez egyes szerveinek leállását eredményezte. Mivel törékeny állapotában a hagyományos sebészeti beavatkozások túl kockázatosak lettek volna, a Corpus Christi-i Driscoll Gyermekkórház orvosai szokatlan módszerhez folyamodtak: orvosi célra előkészített halbőrt használtak.

A kezelést egy izlandi biotechnológiai cég, a Kerecis által gyártott, vadon fogott atlanti tőkehalbőrrel végezték, amit mézes oldattal keverve közvetlenül a lány sebére helyeztek. A halbőr egyfajta biológiai vázként működött, elősegítve az új szövetek növekedését, majd fokozatosan felszívódott.

A terápia rendkívül hatékonynak bizonyult: Eliana sebe tíz napon belül begyógyult, minimális hegesedéssel és bármiféle mellékhatás nélkül. Ez az eset volt az első, amikor egy ilyen kritikus állapotban lévő csecsemőn hajtottak végre halbőrös kezelést – a lány ekkor még mindig csak pár hónapos volt és másfél kilót nyomott. A gyerekkórház orvosai azóta még kisebb babáknál is sikerrel alkalmazta a módszert. Eliana összesen 131 napot töltött a különböző intenzív osztályokon, mielőtt hazaengedték szüleihez.

Ahogy az a CNN riportjából is kiderül, Eliana ma, három évvel később egészséges és aktív, kezelése pedig világszerte elismerést hozott orvosainak – esetét bemutatták a barcelonai Európai Sebkezelési Konferencián is. Bár szakértők szerint a xenograftok – vagyis más fajból vett transzplantációs szövetek – régóta jelen vannak az orvoslásban, újszülöttek esetében ritkán alkalmazzák őket. Édesanyja szerint Eliana története egyszerre szól az orvostudomány fejlődéséről és a hit erejéről: „Soha ne félj kipróbálni valami újat” – mondta.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Disznóvesét ültettek egy agyhalott emberbe, és a műtét után egy hónappal még mindig működik a szerv

Bodnár Zsolt tudomány 2023. augusztus 18.

A sertésekből átültetett szervek megoldást nyújthatnak az egyre nagyobb szervdonorhiányra – csak az USA-ban több mint százezren várnak szervátültetésre, és közülük naponta 17-en veszítik életüket.

Először ültettek sikeresen génszerkesztett disznószívet emberbe

Bodnár Zsolt tudomány 2022. január 11.

A Marylandi Egyetem orvosai egy 57 éves férfin hajtották végre a szenzációs kísérleti beavatkozást, mivel az életveszélyes állapotban lévő páciensnek már nem maradt más esélye a túlélésre. A férfi három nappal a műtét után már magától lélegzik.

Engedélyezték a disznók szerveinek emberekbe ültetését, idén el is végezhetik az első műtéteket

Bodnár Zsolt tudomány 2021. január 7.

Egy amerikai cégnek sikerült olyan genetikailag módosított sertéseket létrehozni, amelyek sejtjei már nem váltják ki azt az immunválaszt az emberekből, ami az átültetett szervek kilökődését okozta.