A University College London idegtudósai azonosítottak két olyan kulcsfontosságú agyi régiót, amelyek részt vesznek a valós és az elképzelt képek megkülönböztetésének folyamatában. Bár mindkét típusú kép feldolgozása ugyanazokon az idegpályákon keresztül zajlik, a fusiform gyrus és az anterior insula nevű területeken megtörténik az észlelés és a képzelet elkülönítése is.

„A belső világ és a valóság szétválasztásának képessége nagyon hasznos a normális működéshez” – idézi a Nature hírportálja a tanulmány társszerzőjét, Nadine Dijkstrát. A kognitív idegtudós szerint ez az a folyamat, ami hibásan megy végbe olyan állapotokban, mint a skizofrénia vagy a pszichózis.

Hogy megvizsgálják, az agy miként végzi el ezt a bonyolult feladatot, a kutatók egy kísérletet terveztek, amely során fekete-fehér csíkokat vetítettek egy statikus háttérre különböző átlátszósággal. A résztvevőket egyszer arra kérték, hogy figyeljék meg a képernyőt, utána pedig arra, hogy képzeljék oda a csíkokat, végül be kellett számolniuk, hogy szerintük a csíkok valóban megjelentek-e a képernyőn, és mennyire tűntek élénknek. Az eredmények erős összefüggést mutattak a képzeletbeli kép élénksége és a valódiságukba vetett hit között.

Az fMRI-vizsgálatok kimutatták, hogy a fusiform gyrus aktivitása a kép élénkségét követte, valamint integrálta a valós és képzeletbeli ingereket, míg az anterior insula csak akkor vált aktívvá, amikor a résztvevők a képet valóságosnak ítélték – vagyis ez a régió lehet az, ahol az észlelt valóság megerősítése lezajlik. Az azonosított régiók és más, kapcsolódó agyi területek szerepét további vizsgálatokban igyekeznek még jobban feltárni.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Akik nem tudnak képeket összerakni a fejükben – megfejtették az afantázia és a hiperfantázia titkát

Radó Nóra tudomány 2021. június 29.

Az emberek 2,6 százaléka él hiperrealisztikus képeket közvetítő képzeletvilággal, míg körülbelül 0,7 százalékuk tapasztalja az afantáziát. Ez az az állapot, amikor valaki előtt nem egy piros alma képe jelenik meg, ha arra gondol, hanem csak érzi a sötétben az alma alakját.

Magyar kutatók derítették ki, hogyan érik felnőtté a serdülők agya

Vajna Tamás tudomány 2022. augusztus 8.

Az ELTE-PPKE Serdülőkori Fejlődés Kutatócsoportja 12, 16, illetve 20 éves fiatalok agyi tevékenységét vizsgálta teljes éjszakás alvás alatt.

Egy friss tanulmány szerint a patkányok is képesek mentális térképeket készíteni és álmodozni

Kun Zsuzsi tudomány 2023. november 3.

Az emberek egyik legösszetettebb mentális funkciója az álmodozás úgy néz ki mégsem annyira specifikus: egy amerikai kutatócsoportnak sikerült elérnie, hogy patkányok járjanak be virtuális tereket és tárgyakat is mozgassanak benne.