A képzelet a látó idegsejtek terméke
Amerikai kutatók olyan epilepsziás páciensek neurális aktivitását vizsgálták, akiknek agyába diagnosztika céllal korábban elektródákat ültettek.
Amerikai kutatók olyan epilepsziás páciensek neurális aktivitását vizsgálták, akiknek agyába diagnosztika céllal korábban elektródákat ültettek.
Bár korábban is megfigyelték, hogy a vadon, illetve fogságban élő főemlősök efféle viselkedést produkálnak, de kontrollált kísérleti körülmények között eddig nem vizsgálták a jelenséget.
Az észlelt és az elképzelt képek feldolgozása ugyanazon idegpályákon zajlik, de azokat valahol meg kell különböztetni egymástól. Ennek a folyamatnak a hibái jelentkezhetnek skizofrénia vagy pszichózis formájában.
Milyen fiziológiai hatásai vannak a kávénak, mit gondolnak a kutatók a sziesztáról és a két részletben történő alvásról, és hol a határ képzelet és álmodás között? A közönség kérdéseire válaszoltak a 10. Qubit Live kutatói.
Az emberek egyik legösszetettebb mentális funkciója az álmodozás úgy néz ki mégsem annyira specifikus: egy amerikai kutatócsoportnak sikerült elérnie, hogy patkányok járjanak be virtuális tereket és tárgyakat is mozgassanak benne.
Becslések szerint az emberek 0,7 százaléka tapasztalja a különös jelenséget, az afantáziát, ami nem korlátozódik a vizualitásra: van, aki kedvenc dalának felidézésekor a zenét nem hallja a fejében. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatói évek óta igyekeznek feltárni, milyen hatásai vannak az afantáziának és ellenpárjának, a hiperfantáziának az érintettek személyiségére, szociális interakcióira és tanulási képességeire.
Az emberek 2,6 százaléka él hiperrealisztikus képeket közvetítő képzeletvilággal, míg körülbelül 0,7 százalékuk tapasztalja az afantáziát. Ez az az állapot, amikor valaki előtt nem egy piros alma képe jelenik meg, ha arra gondol, hanem csak érzi a sötétben az alma alakját.