Egyre gyakoribbak lesznek a hétfőihez hasonló viharok Európában

  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

Még mindig tart a hétfői, az egész országon végigsöprő vihar utáni helyreállítás, ami akár heteket is igénybe vehet, és bár az ember viszonylag ritkán él át hasonlót, ez a jövőben várhatóan változni fog. Lázár István, a Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszékének adjunktusa az egyetem honlapján közzétett közleményében elmondta, hogy az ehhez hasonló események nem példa nélküliek, és az éghajlat változásai éppenséggel kedveznek a kialakulásuknak, ami azt is jelenti, hogy az elkövetkező években több hasonló extrém időjárási eseményre számíthatunk Magyarországon is.

A drónnal készült képen a 2025. július 7-i viharban megrongálódott református templom a hajdú-bihari Sápon július 8-án.
Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI/MTVA

„A jövőben nagy valószínűséggel emelkedni fog az ehhez hasonló események gyakorisága. Mind a hőmérsékletben, mind pedig a csapadékban néminemű növekvény várható. A csapadék időbeli és térbeli eloszlása radikálisan át fog alakulni, illetve már átalakulóban van, ami azt jelenti, hogy nagyon rapszodikus lesz ezeknek az eseményeknek a megjelenése. De a hőhullámos, hosszantartó, viszonylag magas hőmérsékletet mutató időszakoknak a száma, illetve intenzitása is nőni fog” – ez pedig azt is jelenti, hogy többször fordulnak majd elő olyan körülmények, mint amilyenek a hétfői vihar létrejöttében is közrejátszottak.

Hőség, szélvihar, áradás, szárazság

Az IPCC 2021-es jelentése szerint az extrém esőzések és az azt követő villámárvizek nagy valószínűséggel javarészt az emberi tevékenység miatt következnek be egyre sűrűbben. Az ENSZ kormányközi klímatestülete az 1950-es évek óta gyűjtött adatok alapján azt is nagyon valószínűnek tartja, hogy a jövőben több hasonló időjárási eseményre számíthatunk.

A jelentés szerint Észak-Európában csaknem biztos, hogy megnövekszik a viharok és az árvizek száma, Nyugat-Európában és Közép-Európában pedig nagy valószínűséggel fordul majd elő ugyanez. A mediterráneumban, Közép- és Nyugat-Európában az aszályos időszakok hossza is megnövekszik majd. A kormányközi testület folyamatos felmelegedéssel is számol, mindezek együtt pedig egyre nagyobb egészségügyi kockázatot jelentenek majd, illetve a viharok mellett az erdőtüzek és árvizek kockázatát is megnövelik.

A hétfői vihar után több mint 6000 alkalommal riasztották a tűzoltókat, több helyen leállt a vasúti közlekedés, a szél fákat csavart ki és ágakat hasított le, a vezetékekre dőlő fák, a kidőlő oszlopok miatt pedig több településen nem volt áram, illetve volt, ahol a vízellátás is szünetelt.