A talajnedvességnek kulcsszerepe lehet a Nyugat- és Dél-Afrikát, Indiát, Dél-Amerikát, Ausztráliát és az Egyesült Államok síkságait egyre gyakrabban sújtó időjárási szélsőségek kialakulásában.
Harminc állam mintegy 60 millió lakosát érinti a Blair vihar vonulása, amely a szokásosnál 15 fokkal hidegebb idővel, rengeteg hóval és jeges zivatarokkal tör végig Észak-Amerikán. A tettes: a sarki örvény és a sarkvidéki felmelegedés.
Hiába tört ki pánik és madármentési láz a szeptemberi közepi tömeges fecskepusztulás láttán, a madártani egyesület szóvivője, Orbán Zoltán szerint a Boris ciklon nem lesz nagy hatással a hazai állományra. Hogyan nehezíti meg mégis a fecskék életét a klímaváltozás?
Közép-Európa történetének leghevesebb esőzése 24 áldozatot követelt és több milliárd eurónyi kárt okozott, de a Boris csak a kezdet: a World Weather Attribution kollaboráció friss kutatása szerint az emberi tevékenység legalább 7 százalékkal fokozta a dunai árvízhez vezető esőzések intenzitását.
Friederike Otto, az Imperial College London egyik vezető éghajlatkutatója szerint a Közép-Európát sújtóhoz hasonló katasztrofális esőzéseket hevesebbé és gyakoribbá teszi az emberi tevékenységből fakadó klímaváltozás.
A hurrikán eddig legalább egy áldozatot követelt és több karib-tengeri szigeten is nagy pusztítást végzett. Beryl a valaha feljegyzett legkorábbi 5-ös kategóriájú hurrikán, aminek erőssége az Atlanti-óceán szokatlan forróságával áll összefüggésben.
A várost április közepén példátlan mennyiségű csapadék árasztotta el. Az új rendszer jobb védelmet adhat a jövőbeli, klímaváltozás által felerősített viharok ellen.
A 20 éves Időképnek mára számtalan meteorológiai állomása és webkamerája van szerte az országban, kiterjedt radar- és villámdetektor-hálózattal rendelkezik, és szakemberei a minél pontosabb előrejelzések érdekében a legfejlettebb AI-modellekkel kísérleteznek.
Több mint duplájára nőtt az esélye annak, hogy egy gyengébb viharból pusztító hurrikán kerekedik. A klímaváltozás a felelős, a kibocsátás csökkentése nélkül viszont lehetetlen megoldani a problémát.
A villámhárítók kevesebb mint egy ezredmásodperccel a villámcsapás előtt pozitív töltést küldenek a villám irányába – ezt a mozzanatot sikerült videóra venniük brazil kutatóknak.
A múlt heti tavasz után most megint hidegebb idővel kell beérnünk, de ez nem csak nekünk kellemetlen, hanem a természetet is rosszul érinti a Másfélfok összegzése szerint.
Legalább 50 éve vitatkoznak a kutatók arról, hogy miért cikázik a villám, és hogyan kapcsolódik a viharfelhőhöz. John Lowke plazmafizikus új elmélete a villámvédelem erősítéséhez is vezethet.
A péntekre virradóra lecsapó vihar villámárvizeket okozott Olaszország középső részén, az árvíz elől sokan fákon vagy a háztetőkön kerestek menedéket.
A több hónapos aszályokat tetéző hőhullámok, a brutális hóviharokkal járó hidegbetörések, a felhőszakadások nyomán kialakuló pusztító villámáradások szinte mindennapossá váltak az elmúlt években. A Live Science annak járt utána, hogy ezek az anomáliák tartósnak bizonyulnak-e.
Nem tudott ellenállni a gravitációnak.