Szó szerint pusztító hőség csapott le június elején Európára: a World Weather Attribution becslései szerint a szervezet által vizsgált 12 nagyvárosban a meleg összesen 2300 életet követelt. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy az ehhez hasonló hőhullámok rendszerint később, július végén vagy augusztus elején érkeznek, amikorra a szervezet már jobban alkalmazkodik a hőséghez. A frissen közzétett gyorselemzés szerint bár a klímaváltozás minden hőhullámra kihat, a júniusi hőhullámot jóval intenzívebbé tette, mint a lassan már szokványosnak számító július végi-augusztus eleji kánikulát.

A kutatás eredményei szerint a 2300 halálesetből 1500 közvetlenül az ember okozta klímaváltozás számlájára írható. Ben Clarke, az Imperial College London klímakutatója, az elemzés egyik szerzője szerint a hőhullámok nem végeznek olyan látványos pusztítást, mint más környezeti katasztrófák, de 2-3 fok különbség több száz ember számára létkérdés lehet. Az elemzés szerint egyes városokban ehhez képest akár négy fokkal is melegebb volt, mint egy hipotetikus, zéró emissziós forgatókönyv szerint.

Budapest is szerepel a listán

Az elemzésben megjegyzik, hogy míg régebben a hasonló események ritkaságnak számítottak, a klímaváltozás miatt most már 2-5 évente várhatóak hőhullámok, amelyek a kibocsátás csökkentése nélkül egyre hosszabbak, forróbbak és gyakoribbak lesznek. Az elemzés szerzői arra figyelmeztetnek, hogy ezek nemcsak az erdőtüzek kockázatát növelik, hanem az egészségügyi ellátórendszer számára is jelentős többletterhet jelentenek.

A júniusi hőség áldozatainak 88 százaléka 65 év feletti volt, ami az öregedő európai népesség miatt különösen veszélyessé teszi a kánikulát. Megszaporodtak a trópusi éjszakák is (azok az éjszakák, amikor 20 fok felett marad a hőmérséklet), ami különösen erős hőstresszt jelent. Városokra lebontva a legsúlyosabban Milánót érintette a forró június: itt 499, hőség miatti halálesetből 317-et tulajdonítottak a klímaváltozásnak.

A vizsgált városok közül egyedül Lisszabont nem érintette a hőstressz, itt továbbra is ritkának számítanak a hőhullámok. Budapesten a gyorselemzés 71 halálesetet tulajdonít a hőségnek, ebből 47-ért a klímaváltozást teszi felelőssé. Ezzel a magyar főváros Athén mögött és Zágráb előtt végzett a listán.

Az Európai Unió földmegfigyelő szolgálata, a Copernicus szerint a hőhullám extrém módon felmelegítette a tengert is a Földközi-tenger nyugati részén, a víz felszíni hőmérséklete 27 fokkal rekordot döntött. Samantha Burgess, a Copernicus igazgatóhelyettese szerint is egyre több hőhullámra kell majd számítani, ami amellett, hogy az emberek számára is egészségügyi veszélyt jelent, a Föld többi élőlényén is fokozza a hőstresszt – ami most már rendszeresnek számít.