Algoritmust fejlesztettek Japánban a hegymászóbalesetek megelőzésére

augusztus 5.
majom
  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

Évente több ezer hegymászóbaleset történik Japánban, ezért a tokiói Sophia Egyetem kutatói úgy döntöttek, hogy a közlekedési balesetek megjóslásánál már bevált modelleket megpróbálják erre a területre is kiterjeszteni. Az eredmény egy olyan személyre szabott kockázatelemzés, ami a hegymászó nemétől, korától, tervezett útvonalától és a mászás időpontjától függően figyelmezteti a kirándulókat arra, hogy milyen veszélyekkel szembesülhetnek túra közben.

Juszuke Fukazava, az algoritmusról szóló tanulmány egyik szerzője szerint ezek a balesetek négy kategóriába sorolhatók: a magasból történő zuhanásba, a sík terepen történő esésbe, a kimerülésbe és az eltévedésbe. Ezek viszont nem mindig következnek be azonos valószínűséggel, ezért van szükség a körülmények alapos ismeretére.

Tudományos áttörés: ködben könnyebb eltévedni

A kutatók a BERT nevű mélytanuló algoritmust bízták meg azzal, hogy értékelje a négy kategória kockázatát a bevitt adatoknak megfelelően. Az algoritmus 2596 baleset adatait kapta meg Nagano prefektúrából. Mint kiderült, a covid miatti lezárások miatt a balesetek száma 2020-ban visszaesett, de különben nagyjából ugyanannyi történt évente. Az is kiderült, hogy nyáron, hétvégéken és délutánonként több baleset történik.

A Hotaka-hegység: ide nem szabad menni reggel, mert leeshetünk róla
Fotó: SATOSHI OGA/The Yomiuri Shimbun via AFP

BERT a bevitt adatok alapján 60 százalék feletti magabiztossággal tudta megjósolni, hogy milyen kockázatok várhatóak: reggel a Hotaka-hegységben a legmagasabb a zuhanás kockázata, de ha valaki nem akar elesni, annak a Jacugatake-hegységet célszerű kerülnie a délutáni órákban. Az is kiderült, hogy a fáradtság miatti balesetek leginkább az idősebbeket érintik, és délután következnek be, az igazi áttörést pedig az jelentette, hogy az algoritmus kiszámolta, hogy az ember ködben és hóesésben, egyedül könnyebben eltéved, mint tiszta időben és társaságban.

Fukazava szerint a modellt nemcsak a hegymászáshoz, hanem más területeken is lehet alkalmazni, és sokkal jobb, mint az általános figyelmeztetések, hiszen több tényezőt vesz figyelembe. A kutató azt is reméli, hogy az ehhez hasonló alkalmazások több ember kedvét hozzák meg a kiránduláshoz, hiszen a kockázatok ismeretében a felhasználók nagyobb biztonságban érezhetik magukat, amikor megtervezik az útjukat.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Patkányemberek gyártására adott engedélyt és pénzt a japán állam

Patkányemberek gyártására adott engedélyt és pénzt a japán állam

Balázs Zsuzsanna tudomány 2019. július 30.

Az ember-állat kimérák alkotása a legutóbbi időkig először lehetetlen, majd az utóbbi néhány évben szigorúan tiltott tabu volt. A szabályozás szigora nemcsak a technológiai fejlődés, hanem a transzplantációs listán reménytelenül várakozók miatt is enyhült. Az Egyesült Államok után Japánban is elstartol az első államilag finanszírozott kimérakísérlet.

Megfejtették a japán hableány rejtélyét

Megfejtették a japán hableány rejtélyét

Dippold Ádám majom 2022. március 9.

A bizarr lényt háromszáz éve egy templomban őrzik, most a szerzetesek megengedték a kutatóknak, hogy CT-felvételeket készítsenek róla. Úgy tűnik, hogy valaki egy hal farkából, egy majom törzséből és emberi hajból barkácsolta össze a hableányt, amelynek a szerzetesek gyógyító erőt tulajdonítanak.