A zene javíthatja a memóriát, de nem mindegy, milyen hangulatban hallgatjuk

augusztus 25.
tudomány
  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

A zene segíthet emlékezetesebbé tenni egy tevékenységet vagy átélt élményt, ha megfelelő érzelmi reakciót vált ki a hallgatóból – állapították meg a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) kutatói. A Journal of Neuroscience folyóiratban megjelent kutatás eredménye szerint a zene akkor segíti leginkább az emlékek részletes felidézését, ha az érzelmi hatás optimális mértékű, vagyis se nem túl erős, se nem túl gyenge – írja a Medicalxpress.

Ennek a pszichológiai teljesítmények a méréséhez a kutatók nagyjából 100 hétköznapi tárgy képét mutatták meg a résztvevőknek, majd 10 percig klasszikus zenét hallgattattak velük. Ezt követően memóriafeladatokat kaptak, amelyek során meg kellett állapítaniuk, hogy a látott képek pontosan ugyanazok, hasonlóak vagy teljesen újak voltak a referenciaképekhez képest.

„Mi egy olyan feladatot használtunk, ami kifejezetten a lényeg- és a részletalapú memória közötti különbséget vizsgálja” – mondta Stephanie Leal, a tanulmány vezető szerzője és a UCLA integratív biológia és élettan professzora. Az emberi agy véges kapacitása miatt a lényegi emlékezet csak az események fő vonalát memorizálja, kiemelve az embernek fontos részeket, míg a részletes emlékezet az apróságokat jegyzi meg. Az emberi memória ezt a két emlékezettípust kombinálja.

A kutatás eredménye szerint, ha például tanulás után egy neutrális érzelmi hatású zenét hallgat valaki, több részletet raktároz el az agya, mintha ebben a helyzetben felfokozott érzelmi reakciókat kiváltó dallamokat választana. „A zene képes befolyásolni az agy hippokampusznak nevezett részét, amely alapvető szereplő az élmények emlékké alakításában” – tette hozzá Leal. A kutatók szerint ebben a mechanizmusban rejlik az Alzheimer-kór, a szorongás és a PTSD (poszttraumás stressz zavar) kezelésének egyik új lehetősége. A részletes emlékezés képességének megőrzését éppúgy elősegítheti a zenehallgatás időskorban, mint ahogy a traumatikus események memóriába vésődött részleteit is tompíthatja.

Magyar kutatók is foglalkoznak a zene emberi agyműködésre gyakorolt jótékony hatásával. Korábbi cikkünkben az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának docense és pszichológus kutatótársa tárta fel a zene- és a nyelvfeldolgozási folyamatok közötti párhuzamokat. A kutatás szerint a zenei tréningekkel fejleszthető ritmusérzék hozzájárulhat a nyelvi ritmusérzék gördülékenyebb elsajátításához.