A védett természetvédelmi területeken és a hasonló fokú védettséget biztosító Natura 2000-es zónákban jelenleg folytatott erdőgazdálkodás fokozottan veszélyezteti a „magas természetességű erdők indikátor- és esernyőfajaként” számon tartott fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos) kizárólagos magyarországi élőhelyeit – hívja fel a védelmi hiányra Nagy István, agrárminiszter figyelmét a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) csütörtökön publikált nyílt levele.

A dokumentum szerint a Zalai-dombságból, a Vértesből és a Gerecséből a közelmúltban kipusztult fehérhátú fakopáncs alig ezer egyedből álló magyarországi állományának megőrzését csak a műveléssel nem érintett idős faállományú erdőkben lehetséges: a területhű faj „fészkelése, előfordulása akkor biztosítható, ha élőhelyein a holtfában gazdag, változatos kor- és méretösszetételű idős erdő képét folyamatosan fenntartjuk”. Ráadásul, érvel az MME

„a fehérhátú fakopáncs hazai állománya szinte kizárólag védett és Natura 2000 területeken él, ahol a vágásos üzemmód alkalmazása véleményünk szerint eleve ellentétes a természetvédelmi törvénnyel, valamint a Natura 2000 célokkal”.

„2024-ben Mátrafüreden az MME Harkályvédelmi Szakosztálya az érintett nemzeti park igazgatóságok és az Agrárminisztérium képviselőivel műhelytalálkozót szervezett a fajjal foglalkozó szakemberek számára, amelynek folyományaként elkészült egy, a faj élőhelyeinek megőrzését segítő szakmai útmutató. Ez az útmutató a szakértők egyetértésével, komoly szakirodalmi háttéranyaggal készült, és módszertani javaslatokat ad a fehérhátú fakopáncs élőhelyein szükséges védőzónák kijelöléséhez” – olvasható a levélben. Ugyanakkor az MME értesülése szerint mindmáig nem történt megfelelő előrelépés a faj megőrzése érdekében, a javasolt zónák nem kerültek kijelölésre”.

* * *

Szeptemberben a mesterséges intelligencia (AI) főbb kutatási irányaival, korlátaival és társadalmi kockázataival foglalkozunk az exkluzív, csak Qubit+ tagoknak meghirdetett, következő tudományos estünkön, a 12. Qubit Live-on.

Velünk lesz Huszár Ferenc mérnökinformatikus, az egyik legidézettebb magyar AI-kutató, Ligeti-Nagy Noémi alkalmazott nyelvész, a Nyelvtudományi Kutatóközpont Nyelvtechnológiai Kutatócsoportjának vezetője, Jakovác Antal fizikus, a Wigner Adat- és Számításintenzív Tudományok Kutatócsoport vezetője, Gáspári Zoltán bioinformatikus, a PPKE egyetemi tanára és Kizlinger Lilla, Ezüst Medve díjas színművész. Ha nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel mielőbb a Qubit+-ra!