A farkast „fokozottan védett állatfaj” helyett „védett állatfajjá” minősítették át a Berni Egyezmény Állandó Bizottságának keddi ülésén, ami nemcsak az eddigi farkasmegőrzési törekvésekből űz csúfot, hanem veszélyes precedenst is teremt.
Hétfőn elkezdték az 5 és 11 év közöttiek oltását Izraelben, ahol a fertőzések feléért a kisgyerekek felelnek, és ahol már több mint egy hónapja túlvannak a nálunk most tomboló negyedik hullámon. Miközben a vakcinák hatékonysága egyre csökken, az izraeli tapasztalatok szerint az emlékeztető oltások csodákra képesek.
Forradalmi kutatásból derült ki, hogy az mRNS-vakcinák hatására létrejövő immunsejtek aktivitása az oltás után több hónappal sem csökken. Azoknak sem lesz szükségük emlékeztető oltásra, akik nem estek át a fertőzésen, hacsak nem lesznek a mostaniaktól jelentősen eltérő koronavírus-változatok.
A vér antitestjei és a T-sejtek után most a csontvelőben található, antitesttermelő plazmasejtek és a memória B-sejtek szerepét kutatták az immunitás kialakulásában, biztató eredményekkel.
Hamarosan érkezik az egész EU-ban elfogadott zöldkártya a védettségi igazolvány nyújtotta belföldi előnyök mellé. De mi van azokkal, akik az uniós szinten nem engedélyezett orosz és kínai vakcinát kapták? És tényleg bárkit beoltanak Szerbiában, Dubajban vagy a Maldív-szigeteken?
A brit-svéd vakcina a 60-69 évesek körében 100 ezer emberre vetítve, 10 ezer emberből 20 súlyos esettel vizsgálva átlagosan 127,7 esetben képes megelőzni, hogy a betegek intenzív osztályra kerüljenek. Ami a vérrögképződést illeti, az Egyesült Királyságban egymillió beadott vakcinára 7,9 trombózisos eset jutott, és összesen 32 haláleset történt.
Bár az elmúlt héten valamelyest javultak a járványügyi adatok, a szakmai szervezetek, a szülők és a járványszakértők is attól tartanak, hogy a tanárok az oktatás újraindításakor még nem lesznek teljes körűen védettek, és a gyerekek által hordozott vírus ismét szabadon terjedhet az iskolákban. A még el sem csendesedett harmadik hullám kellős közepén könnyen jöhet a negyedik.
Két táblázatban minden, amit a Magyarországon és a világon forgalomban lévő jelentősebb vakcinákról most tudni lehet. Összeszedtük az információkat arról is, hogy mennyire hatásosak a különféle oltóanyagok a koronavírus variánsai ellen. Milyen hatásfokkal akadályozzák meg a tünetmentes terjedést, és mennyi idő után alakul ki az oltottaknál a védettség?
2020 januárjának végén jelent meg első összefoglalónk a koronavírusról. Azóta sokat tisztult a kép, megjelentek a vakcinák, elkezdődtek az oltások. Mennyivel vagyunk okosabbak, mint egy éve, és mi az, amit még mindig nem tudunk? Aki válaszol: Müller Viktor biológus, az ELTE docense.
Egy brazil kutatás szerint kisebb eséllyel fertőződtek meg koronavírussal azok, akik a Dengue-láz által sújtott területeken éltek, és átestek a betegségen. Ha a szúnyogok által terjesztett fertőzés valóban nyújt valamilyen védettséget, annak fontos szerepe lehet a koronavírus-vakcina utáni kutatásban.
Elmaradó idénymunkák, természetvédelmi őrök által üzemeltett látogatóközpontok, kiüresedő hivatalok, jogosítványaiktól megfosztott zöld hatóságok: az elmúlt nyolc évben fokozatos forrásmegvonással és hatáskörcsökkentéssel építette le a kormányzat az EU-csatlakozáskor még nemzetközileg is elismert állami természetvédelmet.