A Nemzetközi Környezetvédelmi és Fejlesztési Intézet (IIED) kedden publikált legfrissebb jelentése szerint az 1994-2003 közötti évi átlagos 1062-ről 2015-2024 között 1335-re emelkedett a 35 Celsius-fok fölötti csúcshőmérsékletű napok száma a világ 43 legnépesebb városában – írja a brit Guardian.

Az emelkedés világtendencia: Rómában és Pekingben például megduplázódott, Manilában pedig megháromszorozódott a 35 foknál is melegebb napok átlagos száma, Madridban például átlagosan 47 napon lépi át 35 fokot a csúcshőmérséklet a korábbi 25-tel szemben, de még a hűvösnek számító Londonban is megduplázódott a 30 foknál forróbb napok száma. Az ENSZ novemberi klímacsúcsának otthont adó Brazíliavárosban az ezredforduló környékén átlagosan csak három olyan nap volt évente, amikor 35 fok felett volt a napi átlaghőmérséklet, az elmúlt évtizedben már átlagosan 40; Kairóban és Bagdadban pedig egy hónappal hosszabb ideig tartó extrém kánikulával kell számolni napjainkban.

Az IIED jelentése felhívja a figyelmet, hogy a csak idén júliusban több ezer európai halálát okozó hosszan tartó extrém forróság az idősek után leginkább a fiatalokra lehet végzetes, de minden korosztály egészségét megviseli, különösen a kültéri vagy/és fizikai munkát végzők vannak veszélyben. A rosszul tervezett otthonokban uralkodó tartós magas hőmérséklet szintén problémát jelent, mind a gazdag, mind az alacsony jövedelmű országokban. A jelentés szerkesztői szerint a városlakók nagyjából egyharmada él olyan nyomornegyedként ismert infrastrukturálisan elmaradt urbanizált környezetben, amelyek a legkiszolgáltatottabbak a szélsőséges hőségnek. Az elemzésben szereplő városok jelenleg összesen közel 470 milliós népessége ráadásul minden jel szerint növekedik az elkövetkező évtizedekben, ami még sürgősebbé teszi a hőségnapok durva következményeit elhárító, de legalábbis enyhítő védekezést.

Az alábbi videóban látható a jelentés mozgóképesített összefoglalója: