Nem tudhatod, mi van egy bolti fasírtban, párizsiban vagy hamburgerben, és bár bizonyos szempontból ez a tudatlanság talán inkább áldás, mint átok, más szempontból azért nem ártana, ha ez könnyen és gyorsan ellenőrizhető lenne. Erre a legegyszerűbb módszer megnézni, hogy mi szerepel az összetevők között, ez viszont nem feltétlenül tükrözi a valóságot – erre fejlesztett ki egy új módszert az Aberdeeni Egyetem egy kutatócsoportja.

A MEAT-iCode folyadékkromatográfiás-tömegspektrometriás vizsgálatai működnek a főtt, sült vagy más technikával készült élelmiszerek esetében is – a DNS alapú vizsgálatoknál előfordul, hogy az elkészítés során sérül a DNS, így nehezebb azonosítani, hogy milyen állatból származik a hús. A kutatók szerint ráadásul az ő módszerük gyors, olcsó, és az adatbázis bővítésével nemcsak azt lehet vele megállapítani, hogy milyen állati fehérjék vannak egy ételben, hanem például az esetleges allergének jelenlétét is ki lehet vele mutatni.

100 százalék Angus

Az első tesztekhez 19 bolti készételt használtak, és marha, sertés, csirke és bárány jelenléte után kutattak. Az esetek többségében az ételek összetétele megfelelt annak, amit a csomagoláson feltüntettek, két esetben viszont nem: az egyik vizsgált kebabban egyáltalán nem volt bárány (a csomagolás szerint a hús 14 százalékának ennek kellett volna lennie), egy másik ételben pedig jóval kevesebb bárányhús volt, mint ahogy állították. A vizsgálatokkal nemcsak azt lehet megállapítani, hogy egy étel milyen húst és milyen arányban tartalmaz, hanem akár azt is, hogy mondjuk egy hamburger valóban Angus marhából készült-e. Külön jó hír, hogy mivel 0,5 százaléknyi anyagot is ki tud mutatni, még a bélszínrolóban is meg lehet vele találni a bélszínt.

Renata Garbellini Duft, a MEAT-iCode projektvezetője szerint a húsok után a módszerrel érdemes lesz más élelmiszereket is megvizsgálni, de a legjobb az lenne, ha a MEAT-iCode-ot a fogyasztóvédelem is használná, nemcsak Skóciában, hanem máshol is, így megelőzhető lenne az élelmiszerhamisítás. A húsok után az aberdeeni kutatók a mézeket veszik majd sorra. A módszer nemcsak a szándékos hamisítás leleplezésében lehet hasznos, hanem a keresztfertőzések megelőzésében is – ami az allergének vagy a vallási megkötések miatt különösen fontos lehet a fogyasztók számára, de Garbellini Duft szerint arra is jó lenne, hogy helyreállítsa a fogyasztói bizalmat, illetve az olyan prémium élelmiszerek renoméját, mint az Angus marha.